Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analízise egy ... - Or-Zse

problémáját, illetve az általuk is citált Mill-féle szabályokat szeretném közelebbről
szemügyre venni.
Az okság problémája az érveléstechinkában négyféle módon vetődik fel, ebből
kettő érinti tárgyunkat: az egyik (1) amikor ok-okozati viszonyokra következtetünk,
amikor is a „Mi az oka?”, illetve „Mi lesz a következménye?” kérdésekre keressük a
választ; illetve (2) amikor nem keressük az oksági viszonyokat, hanem egyszerűen
„zsigerből” – s ezért gyakran hibásan − feltételezzük azokat. 405 Felmerülhet a kérdés,
hogy a Misnában található egyszerű megállapítások mögött vajon ilyen „első
ránézésre”, avagy „intuitíve” kimondott törvényeket olvasunk-e. Mindenesetre a
G’márában a rabbik módszeresen igyekeznek „rekonstruálni”, újragondolni,
pontosítani a tánnák következtetéseit, és/vagy visszaültetni azokat a Tóra szövegére.
A logikában az ok-okozat (A → B) kérdését háromféle szempontból szokás
megközelíteni: 406
1. az ok szükséges feltétele az okozatnak (∼A ⊃∼B, kontraponálva: B ⊃ A).
2. az ok elégséges feltétele az okozatnak (A ⊃ B).
3. az ok szükséges és elégséges feltétele az okozatnak (A B).
Az okokat a következmények, okozatok ismeretében keressük. Azonban egy
eseménynek több oka is lehet, először tehát azokat kell kiszűrni, amelyek sajátosságai
nem férnek össze az esemény jellemzőivel, vagyis „általában feltételezzük, hogy a
körülmények a sok lehetséges ok közül kiválasztanak pontosan egyet, amely felelőssé
tehető az esemény bekövetkeztéért.” 407 Mivel az oksági lánc akár végtelen hosszú is
lehet, ezért közvetlen és közvetett okokat különböztetünk meg. Egy esemény
bekövetkeztének okaként tehát nem közvetett, hanem közvetlen okokat adunk meg.
Rabbinikus példáinkra lefordítva olyan okokat keresünk tehát, amelyek a szűken vett
kontextusban leginkább megindokolják, miért az lett mondva, ami, vagy miért úgy
lett mondva egy dolog, ahogy (pl. mert gyakori, jellegzetes dolog). A rabbik a lehető
legközvetlenebb okot igyekeznek mondani, rendkívüli mértékben ragaszkodva a
kontextushoz, így szabják szűkre a lehetséges okok körét.
Egy eseménnyel kapcsolatos oksági vizsonyok tisztázásához először az általános
oksági tövényeket kell megállapítani, melynek módja az induktív általánosítás, vagyis
405 Összefoglalás: Margitay, 455−478. o. alapján.
406 Margitay, 456-457. o. alapján.
407 Margitay, 460. o.
134