Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analízise egy ... - Or-Zse

Érvelési tékép:
(1) Dt 22:10a, c –
„Ne szánts…
együtt”
(2) Dt 22:10b –
„…ökrön és
szamáron”
[különböző fajtájú
állatok]
[különböző
tisztaságú/fajtájú/
állatok]
(12) (13)
(14)
(4)
(5) (6) (7) (8) (9) (10) (11)
(3) Különböző [fajta] állatok
keverése [ti. bárminemű
egybekötése] tilos.
A Dt 22:10-ben az áll a Tórában, hogy nem szabad ökörrel és szamárral együtt szántani. A
vers a magok keverésének, illetve a kevert szövésű ruhák tiltásának parancsolatai közé
ékelődik, így nyilvánvalóan itt is különböző fajtákra kell gondolni. A Talmud meglehetősen
szűkszavú, a chájjá (hY"x;) és a b’hémmá (hm'heB.) négyféle lehetséges variációját, valamint a
tiszta és a tisztátalan szavak szintén négyes variációját hozza, majd megjegyzi, hogy ezek
egybekötése szántás, vontatás (teherhordás) vagy együtt vezetés céljából tilos. Felmerül annak
lehetősége is, hogy a chájjá ebben a kontextusban nem vadállatot jelent, hanem a
szarvasmarhán, juhon, kecskén kívüli tisztátalan háziállatot, mint pl. a szamár vagy a ló,
illetve vadon élő tiszta állatot, mint pl. a szarvas vagy az őz. 246
A Targum is hasonlóan egészíti ki a tórai verset, tulajdonképpen a Misna rendelkezését
foglalja össze egy mondatban: tilos két különböző fajta állatot bármely célból egybekötni.
Mielziner magyarázatában a tórai verset úgy érti: tilos egy igába tenni – vagy bármely más
célból együtt dolgoztatni, vezetni – két olyan állatot, amelyek különböző fajhoz tartoznak, és
különböző erejűek. 247 Az 1. példához hasonlóan nyilvánvalóan itt is azután kutathattak a
rabbik, hogy mi lehetett ennek a parancsolatnak az oka. Az ok: a különböző
246 Dr. Fényes Balázs véleménye.
247 Mielziner, 156. o.
55