Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analízise egy ... - Or-Zse

David Weiss Halvini szerint a „szó szerinti értelem” kifejezést a középkori exegéták
vezették be, az általunk ismert módon a talmudi periódusban nem létezett. A p’sát talmudi
értelme egy kifejezés vagy vers „kontextusa” volt és nem szükségszerűen a szó szerinti
értelem. 641 De vizsgáljuk meg a kérdést közelebbről.
A p’sát ‏(פשט)‏ szó a pását ‏(פשט)‏ gyökből származik, melynek alapjelentése: levetkőzik,
megnyúz, lecsupaszít 642 , így a p’sát a szövegnek olyan állapotára utalhat, amikor az meg van
fosztva minden cicomától, a teljes valójában áll az ember előtt, lecsupaszítva. 643 A pását a
késői bibliai héberben és a Misnában kiterjed, kiterjeszt, szétterít 644 jelentéssel bír. Yonatan
Kolatch szerint a p’sát így azt jelenteni: „az, ami ki van rakva eléd”, „ami eléd van terítve”
(má sefárósz l’fánechá – שפרוס לפניך ‏,(מה vagyis nem a magyarázat, hanem a puszta szöveg. 645
Kolatch szerint tehát a p’sát kizárólag a szövegben levő információkkal dolgozik, a
magyarázat a szavak normális, elsődleges (vagy éppen kontextuális) jelentésén alapul és nem
a másodlagos vagy szokatlan használatán. 646 Tehát a p’sát magába integrálja a szavak
legvalószínűbb jelentését, előfeltételezi a héber nyelv és bibliai stílus alapos ismeretét. 647
Kolatch nem találja helyénvalónak a p’sátot „betű szerinti jelentés”-nek nevezni, hiszen a
Szentírás gyakran használ figuratív nyelvet és idiómákat. 648 Ezeket a p’sát megközelítés
641 Halvini, David Weiss: Peshat and Derash. Plain and Applied Meaning in Rabbinic Exegesis. Oxford
University Press, New York – Oxford, 1998., xv. o.
642 A szó ilyetén előfordulása a Tánáchban a teljesség igénye nélkül, de minden lényeges esetet említve:
Jószéfről letépik a ruháját (Gen 37:23), az áldozatok bőrének a lenyúzása (Lev 1:6), ruha levevése (Lev 6:11
[BHS: 6:4]), háborúban elesettek kirablása, kifosztása (1Sám 31:8), fegyverzettől való megfosztás, levetkőztetés
(1Sám 31:9), lemeztelenít, lecsupaszít (Jób 22:6, Ez 23:26) stb.
643 Pl.: Hos 2:2, 3 [BHS 2:5] A PaRDéSZ-t a kabbala szerint fal veszi körül, amit a szöveg ruhájának hívnak
Dobbs, Byan Griffith, Prof.: Levels of Meaning in Holy Scripture: PaRDeS 1 of 2.
www.kheper.net/topics/heremeneutics/PaRDeS-1.html Letöltés ideje: 2007. május 5. 10.30), az egyszerű értelem
tehát az, amikor levetkőztetjük a szöveget.
644 Pl.: bSabb 2a.
645 Kolatch, 101. o.
646 Kolatch, 39−40. o. alapján. Ha ma egy szót nem értek pontosan a Szentírásból, s annak megértéséhez a teljes
kontextust át kell fésülnöm, akkor is a szöveg p’sát jelentéséhez jutok, bár d’rást végeztem a megértés
érdekében. Ez a jelenség már néhány száz évvel a Tánách lezárása után a rabbiknál is előfordul, véleményem
szerint a g’zérá sává bizonyos esetei például ilyenek, de binján áv esetében, pl. 5. és 6. példáinkban a „sze” szó
pontos értelmének meghatározása is hasonló tendenciát mutat. Tulajdonképpen a wittgensteini használatelmélet
szerint is egy szó „szó szerinti jelentése“ nem más, mint a szó használata a nyelvben. A szövegek elemzésénél
tehát csupán a szótár felnyitásával nem nagyon megyünk semmire, a Szentírásban a keresett szó pontos
megértéséhez annak összes előfordulását végig kell pásztáznunk. Heidegger szerint a szótár „a nyelv egyes
darabkái és fecnijei alaktalan tömege“, továbbá „A nyelvet nem a szótárban találjuk, még ha az egész állomány
ott lajstromba van is véve. Nyelv csak ott van, ahol beszélnek, ahol megtörténik, azaz emberek között.“
Heidegger, Martin: Gesamtausgabe. Frankfurt/Main: Vittorio Klostermann, 1976., 38:23−24 o., idézi: Fehér M.:
Létezik-e…, 192. o.
647 Ezért a p’sátot előnyben részesítő kommentátorok (báálé p’sát – פשט ‏(בעלי általában a grammatikusok és a
nyelvészek voltak.
648 Lásd pl. 45. zsoltár magyarázata a bSabb 63a-ban.
200