Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analízise egy ... - Or-Zse

Searle a fentieken túl bevezeti a Kifejezhetőségi Elvet, mely szerint minden, amin valamit
érteni lehet, az kimondható. 599 A metafora jelentése nem más, mint parafrázisának jelentése.
Searle szerint a metafora akkor és csak akkor igaz, ha a parafrázisa igaz. 600
Somodi Gergő Searle metaforaelméletének kritikájában megjegyzi, hogy (1) sok esetben
lehetetlenség olyan mondatot kreálni, mely megfelelne a metafora parafrázisának; 601 (2) ha
azt állítjuk, hogy a metafora csak akkor igaz, ha parafrázis-mondata igaz, akkor„vagy kétféle
értelemben használtuk az igaz szót, vagy nincs értelme annak, amit mondunk“ 602 ; továbbá,
hogy (3) amit Searle parafrázison ért, az nem is parafrázis, tudniillik ugyanazt mondja, vagy
próbálja mondani, mint a metafora, holott igazi parafrázis akkor lenne, ha azt mondaná, amit a
metafora jelent. 603 Véleményem szerint a fenti kritikáknak helyt adhatunk, azzal együtt, hogy
a Searle-i álláspont pszicholingvisztikai szempontból sem állja meg a helyét: a vizsgálatok azt
mutatják, hogy ugyanannyi idő alatt fogjuk fel a szó szerinti és a nem szó szerinti tartalmakat,
ha a kontextus ebben a segítségünkre van. 604 Az egyik kontextualista metaforaelmélet, 605
Rumelhart és Gibbs sémaelmélete például ennek alapján a következőképp néz ki: a megértés
folyamata fentről lefelé halad, az egész kontextusból az apró részletek felé. „A séma egy
fogalom absztrakt reprezentációja; olyan elvárásrendszer, amelyet az olvasott vagy hangzó
megnyilatkozások automatikusan aktiválnak, amellyel ezáltal interakcióba lépnek:
ellenőrzik, konkretizálják, fionmítják, de akár érvényteleníthetik is, ha a szöveg folytatása nem
illeszkedik az előzőleg fölidézet sémához.“ 606 Rumelhart szerint egy kijelentés szó szerint
igaz, ha van olyan séma, amelybe koherensen bele tudjuk helyezni, metaforikusan igaz, mikor
a séma egyes szemantikai jegyei teljesülnek rá, mások viszont nem. A sémát a kontextus vagy
az előforduló kifejezések lexikai jelentése hozza működésbe, a szójelentés és
kompozicionalitás helyett a kontextusé a főszerep. „A kontextuális információ ezek szerint
nagyon korán kapcsolatba lép a lexikai folyamatokkal, beleszól a kiválasztásba, azaz nincs az
interpretációnak olyan előzetes szakasza, lépcsője, amelyben még ne lenne egyeztetés az
extranyelvi tudással.“ 607 A kontextus befolyásolja a megfelelő jelentés megtalálását
599 Somodi Gergő: A metafora mint beszédaktus. In: Világosság, 2006/8−9−10., 21−30. o., 23. o.
600 Somodi, 25. o.
601 Somodi, 26−27. o.
602 Somodi, 27. o.
603 Somodi, 28. o.
604 Nemesi, 37. o. alapján.
605 A korai Grice-iánus elméletről és a későbbi kontextualista felfogásról bővebben lásd: Camp, Elisabeth:
Contextualism, Metaphor and What is Said. In: Mind & Language 21:3 (June 2006), 280−309. o.
http://www.sas.upenn.edu/~campe/Papers/Camp.CntxlsmMet&WIS.M&L.pdf Letöltés ideje: 2011. január 12.
19.40
606 Nemesi, 37. o.
607 Nemesi, 38. o.
189