Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analÃzise egy ... - Or-Zse
Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analÃzise egy ... - Or-Zse
Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analÃzise egy ... - Or-Zse
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
hogy <strong>egy</strong>általán mit tekintenek problémának és megoldásnak, szükségképpen a süketek<br />
párbeszédét folytatják, amikor <strong>egy</strong>más paradigmájának <strong>egy</strong>máshoz viszonyított értékét<br />
vitatják. A részben többnyire körben forgó érvelésbe torkolló vita mindkét paradigmáról<br />
kimutatja majd, hogy többé kevésbé eleget tesz a maga szabta kritériumoknak, és nem elégít ki<br />
néhányat az ellenfél által megszabott kritériumok közül (…) a paradigma körüli viták mindig<br />
magukban foglalják a kérdést: mely problémák megoldása fontosabb? Mint az <strong>egy</strong>mással<br />
versengő normarendszerek vitája, az értékek kérdése is csak olyan kritériumok alapján<br />
dönthető el, amelyek teljesen kívül esnek a normál tudományon, s éppen ez – külső<br />
kritériumok igénybevétele – teszi a paradigmák körüli vitákat a legnyilvánvalóbban<br />
forradalmivá.” 682<br />
Ahogy láthattuk, s ahogy <strong>egy</strong>ébként Guggenheimer is felhívta rá a figyelmet, mind<strong>egy</strong>ik<br />
rabbi, iskola külön rendszerben mozog, más-más levezetési szabályokkal dolgozik. A kérdés,<br />
mely problémák megoldása a fontosabb számukra, hiszen eszerint állapítják meg a<br />
paradigmákat. A farizeizmus, s a nyomában kifejlődő normatív judaizmus célja a zsidóság<br />
<strong>egy</strong>bentartása, fenntartása volt, mint a későbbiekben <strong>egy</strong> talmudi példában látni fogjuk, ennek<br />
érdekében még a Mindenhatóval is szembeszálltak. De hogyan is alakult ki ez a rendszer? Mi<br />
késztette a rabbikat erre a bizonyos fajta önkényességre?<br />
A farizeusok a hagyományt teljes mértékben elfogadták, művelték, míg velük szemben a<br />
szadduceusok nem, sőt a Tóra szövegét is inkább szabadon, filozófiai módon közelítették<br />
meg. David Daube szerint a két irányzat közötti feszültségek feloldását célzó okokból lépett<br />
fel Hillél, 683 aki pálcát törve az Írás mellett a szabályok lefektetésével – melyhez Daube<br />
szerint a legkorszerűbb filozófiai iskolák tanításait alkalmazta 684 – nemcsak rendszerezetté és<br />
<strong>egy</strong>ben korlátlanná tette a Törvény fejlődését, hanem hidat képezett a farizeusok és<br />
szadduceusok közti szakadék fölé, 685 továbbá fenntartotta általuk a hagyomány autoritását. 686<br />
Daube szerint tehát a szóbeli törvények szadduceusok általi megkérdőjelezése kényszerítette<br />
ki a farizeus pártból, hogy törvényeiket a Szentírásból megalapozzák. 687 Nyilvánvalóan az<br />
682 Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete, 98., 102. o.<br />
683 Hillélt Ezrához is hasonlítják (bSzuk 20a, bSzóta 48b). Daube, 244. o.<br />
684 Daube, 245. o.<br />
685 jPesz 33a, bPesz 66a, Daube, 245. o.<br />
686 Daube, 246. o.<br />
687 Vagyis sok esetben már meglévő szokásokat próbáltak a Szentírásból igazolni. Egyébként Mielziner is<br />
Daube-hoz hasonlóan így gondolja (Mielziner, 120. o.). A Szóbeli és Írott Tan harmonizálása sok esetben<br />
nagyon erőltetett módon volt csak lehetséges, a Tánách szövegének „megerőszakolása” révén. Lásd pl.: bSzanh<br />
36a, illetve Mielziner ezzel kapcsolatos értekezését (Mielziner 121–122. o.). Vannak <strong>egy</strong>ébként olyan nagyon<br />
régi, többnyire rituális törvényekkel kapcsolatos jogi döntések, amelyekre a rabbik nem találtak semmiféle<br />
bibliai alapot, utalást, s ezeket háláchá l’Móse MiSzínájnak למשה מסיני) ,(הלכה hívják, azaz „hagyományos<br />
törvényeknek, amelyeket Mózes kapott a Színáj h<strong>egy</strong>en”. Mielziner szerint ez a kifejezés, nem szó szerint<br />
210
Change language