Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analízise egy ... - Or-Zse

3. Lehetséges, „hogy R a valóságban nem jellemző tulajdonsága a P dolgoknak, a
közvélekedés mégis vele társítja azt.“
4. „Amennyiben az R jelentés nem része, nem gyakori velejárója, és még csak nem is
feltételezett tulajdonsága a P-vel megnevezett dolgoknak, a köztük lévő kapcsolat
forrása alkalmasint az emberi észlelésben keresendő.“
5. „P-nek lenni és R-nek lenni nem ugyanaz, de a két állapot némely körülményei,
külső-belső feltételei (szinte) megegyeznek.“
6. „P és R jelentése úgyszólván azonos, a különbség pusztán árnyalatnyi, P használati
köre azonban szűkebb, az S terminusra szó szerint nem alkalmazható.“
7. Vannak az S (egy) P formájú metaforáktól eltérő metaforák is, melyekben nem két
dolog, hanem két „reláció“ között kell meglelni az összefüggéseket. (S P relációban
van S’-vel, tehát S’ R-relációban van S’-vel)
8. A metonímia és a szinekdoché is ugyanígy működik, csupán terminológiai kérdés,
hogy a metafora alfajai vagy független alakzatok-e ezek.
III. Ezután megkezdődik a potenciális R-ek halmazának S ismeretében való szűkítése a
szándékolt aktuális jelentésre: „[m]enj vissza az S terminusra, és ellenőrizd, hogy a
számos potenciális R-érték közül melyik a valószínű vagy egyáltalán lehetséges
tulajdonsága S-nek!“ 597
Ha jól belegondolunk a Searle-i metaforajelentés megkeresése nem más, mint egy
abdukciós folyamat. A rabbiknál is egy „kioldó” indítja el egy, az írott szövegtől nagyobb
kategória keresését, illetve az az axióma, miszerint a Szentírásban a legáltalánosabb,
leggyakoribb, mindenki számára érthető esetek vannak említve, melyekből egy általános,
absztrakt(abb) fogalmakat tartalmazó törvényre következtethetünk.
Kritikusok szerin Searle elmélete (1) esetleges, sok benne a bizonytalansági tényező; (2) a
nyolc elv ad hoc, heterogén, ismérveken alapul; (3) Searle példáinak nagy része
konvencionális kifejezés; (4) kérdés, pszicholingvisztikailag igazolható-e, hogy a szó szerinti
megnyilatkozás esetében egy, míg a nem szó szerinti megnyilatkozás esetében több lépcsőn
keresztül fogjuk fel a jelentést. 598
597 Idézi: Nemesi, 34. o.
598 Nemesi, 34. o. Searle elméletével hasonló szellemben, azonban némiképp módosított változatát lásd:
Martinich, A. P.: A Theory for Metaphor. In: Martinich, A. P. (ed.): The Philosophy of Language. Oxford
University Press, New York − Oxford, 1996., 427−439. o., 436−437. o.
188