Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analízise egy ... - Or-Zse

„veréb” a madár kategória prototípusa, akkor valóban ezek a madarak tipikalitási feltételei, de
ha nem, akkor rosszul lettek meghatározva a feltételek, hiszen így pl. a házi szárnyasok nem
teljesítik a (6) feltételt. Továbbá nyilvánvalóan más lesz egy északi és egy trópusi nép
számára a tipikus madár. A jelentések továbbá homályosak, életlenek, pl. a zongora tekinthető
hangszernek és bútornak is, a bálna lehet hal, de emlős is.
A kategória extenziójához tartozó elemek a prototípus köré szerveződnek. Egy K kategória
egy négyelemű halmazzal jellemezhető:
D = a kategória hatóköre (vagyis a vizsgálandó tárgyak halmaza)
p = a kategória prototípusa (p ∈ D)
d = egy D-ben definiált mértékfüggvény /azaz d(x, y), melynek értéke egy pozitív szám,
amely x és y közötti hasonlóság mértékét jelzi/
c = olyan függvény, amely D minden egyes eleméhez 0 és 1 közötti számot rendel hozzá:
ez a szám az adott elemnek a kategóriához való hozzátartozási fokát mutatja. A kategorizálás
nemcsak a prototípustól, hanem a prototípushoz rendelhető kontrasztkategóriától is függ. Egy
x elemet inkább a K kategóriához, mint a K’ kontrasztkategóriához sorolunk, ha az x és a K
prototípusa közötti távolság kisebb, mint az x és a K’ prototípusa közötti távolság és
megfordítva. Mint látható, a prototípuselmélet preferenciaszabályai nagyon hasonlítanak a
mátrix abdukció működésére. Amennyiben tehát a binján áv egy Tórában explicite
megtalálható prototípusból von le következtetést, úgy a rabbik e prototípusra, az ahhoz tartozó
kategóriára következtetnek.
Az igéket is lehet a prototípuselméletben elemezni, pl „együtt szánt” ige jelentésének
feltételei:
P tevékenység feltétele y és z egybekötése
x P tevékenységgel műveli a földet.
Amennyiben a rabbik valóban így gondolkodnak, úgy érthető, hogy az „együtt szántani”
prototípus (4. példa) extenziója minden „állatok egybekötését érintő tevékenység”-et magában
foglal, amennyiben persze az „együtt szánt” kifejezést korlátozza az, hogy a mondatban
állatokról van szó, s csak ezért nem feltételezhetó, hogy Móse Golda segítségével való
„együtt szántása” is szóba jöjjön.
A prototípushoz nem csak nyelvi, hanem nyelven kívüli – metafizikai, episztemikus,
emberi, enciklopédikus, mindannapi stb. – ismeretek is szükségesek. Pl. a „medvebocs” szó
164