Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analÃzise egy ... - Or-Zse
Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analÃzise egy ... - Or-Zse
Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analÃzise egy ... - Or-Zse
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
lehetetlenség, nem csoda, hogy a Tóra – ami emberi nyelven beszél – formalizálása is<br />
lehetetlen. A logikai bakik, tévedések tehát a jó szándék mellett is fennállnának.) Vannak<br />
azonban, akik a Sion által felvetett logikai következetlenségek ellenére a <strong>rabbinikus</strong> és a<br />
tudományos gondolkodásmód rokonsága mellett érvelnek.<br />
Menachem Fisch például Rational Rabbis. Science and Talmudic Culture című<br />
könyvében 680 azt próbálja bizonyítani, hogy a <strong>rabbinikus</strong> gondolkodásmód igenis nagyon<br />
hasonló a nyugati tudományos gondolkodásmódhoz. De az általunk átvett példák alapján,<br />
miben is állhat ez a hasonlóság? Ha Sion kritikus megj<strong>egy</strong>zéseit és Fischnek a <strong>rabbinikus</strong><br />
érvelés modern tudományos gondolkodásmódhoz való hasonlítását ki akarjuk békíteni, akkor<br />
a tudományos elméletek önkényesen megválasztott fogalmai, illetve az ezekre felépített<br />
körbenforgó okoskodások mentén kell keresnünk az analógia lehetőségének gyökereit.<br />
Thomas Kuhn A tudományos forradalmak szerkezte című művében először is megj<strong>egy</strong>zi,<br />
hogy a tudományokban az önkényesség mozzanata jelen van, sőt jelentősen hat a<br />
fejlődésre. 681 Majd pedig – s engedtessék meg könyvéből <strong>egy</strong> hosszabb idézet – az <strong>egy</strong>mással<br />
versengő tudományos elméleteket a kövekezőképp jellemzi: „…az <strong>egy</strong>mással versengő<br />
paradigmák közötti választás azt jelenti, hogy a közösség az <strong>egy</strong>üttélés <strong>egy</strong>mással<br />
össze<strong>egy</strong>eztethetetlen módjai között választ. Mivel a választás ilyen, magát a választást<br />
szükségképpen nemcsak a normál tudományra jellemző értékelő eljárások határozzák meg,<br />
hiszen ezek részben <strong>egy</strong> sajátos paradigmától függnek, márpedig a vita éppen e paradigma<br />
körül folyik. Amikor a paradigmák a dolgok rendje szerint szerephez jutnak a paradigma<br />
megválasztása körüli vitában, ez a szerep szükségképpen körkörös okoskodáshoz vezet.<br />
Paradigmája védelmében a vitában részt vevő csoportok mind<strong>egy</strong>ike saját paradigmájához<br />
folyamodik. Az így létrejövő logikai kör természetesen nem teszi az érvelést hamissá, sőt még<br />
hatástalanná sem. Amikor valaki elfogadja azt a paradigmát, amely mellett érvel, ez nem<br />
akadályozza meg abban, hogy világosan bemutassa, milyen lesz azok kutatási gyakorlata,<br />
akik elfogadják az új természetszemléletet. Az ilyen bemutatás nagyon meggyőző, sőt olykor<br />
kényszerítő erejű lehet. Bármily erős l<strong>egy</strong>en is azonban a körben forgó érvelés, nem lehet<br />
több, mint a meggyőzés eszköze. Nem lehet logikailag vagy akár probabilisztikusan<br />
kényszerítő érvényű azok számára, akik nem hajlandók belépni a körbe. A paradigmáról<br />
vitatkozó két fél előfeltevéseiben és értékeiben ehhez nincs elég közös elem. (…) Amennyiben<br />
(jelentős mértékben, de nem teljesen) két tudományos iskola különbözik abban a kérdésben,<br />
680 Fisch, Menachem: Rational Rabbis. Science and Talmudic Culture. Indiana University Press, Bloomington<br />
and Indianapolis, 1997.<br />
681 Kuhn, Thomas S.: A tudományos forradalmak szerkezete. Osiris Kiadó, Budapest, 2002., 19. o.<br />
209
Change language