Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analízise egy ... - Or-Zse

különböző megkötésekkel megpróbálták módosítani, finomítani az értelmezési szabályokat, a
Tánách szövegének teljes „formalizálásáról“ azonban minden szándékuk ellenére kénytelenek
voltak lemondani. Erre a lemondásra pedig maga a Szentírás kontextusa kényszerítette őket.
A nyelvfilozófiában elfogadott tény, hogy sikeresen formalizálni csupán egy meghatározott
célból és a nyelvnek csak egy adott szektorát lehet, a természetes nyelv egész rendszerét
nem. 550 Valószínűleg ez az oka annak, hogy Rabbi Jismáél tizenhárom – kontextust
figyelembe vevő – elve is „csupán“ a Tóra szövege gyakoralti, kivitelezhető, háláchikus
jelentésének megértésére szolgál. Az ággádikus − morális, etikai, teológiai − értelmet a
harminckét szabály segít „felszínre hozni“, míg egyéb értelmeket a d’rás, 551 a (jövőre mutató)
utalásokat a remez, a rejtett értelmet pedig a szód koordinátarendszerében értelmezhetjük. A
Tóra nyelve természetes nyelv, s mint ilyen hihetetlenül komplex és gazdag. Végtelen
mennyiségű értelmezési lehetősége, „üzenete“ van, tulajdonképpen „nyitott mű“. 552 A
háláchikus jelentés nem változik, a technikai fejlődés távlatából az új helyzeteket a régi
„skatulyákba“ próbálják meg elhelyezni. Azonban pont itt feszül az ellentét az ortodox,
neológ, reform stb. álláspont között is, hiszen ahogy Wittgenstein mondja, lehetetlen éles
határt húzni a fogalmak köré. Persze az éles határok meghúzása a háláchá tekintetében
érthető, azonban mint minden jelentéselméletnek, úgy a rabbinikusnak is tiszteletben kellene
tartania az intuitív jelentés-tényeket – vagyis a jelentésekkel kapcsolatos hétköznapi
megérzéseinket. 553 Miért ne volna lehetséges ugyanis, ha egyszer a Tóra örök, mindenkor,
mindenütt érvényes entitás, hogy a különböző korokban az emberfia máshogy állapítsa meg a
„háláchát”, hogy ugyanaz a Tórában explicite kimondott törvény a mai élethelyzeteinkre 554 –
vagy akár más-más kultúrában – más módon értelmezve érvényes? Hogy az erdő-favágás
esetéből (8. példa) esetleg a munkahelyi baleset során érvényes teendőkre, vagy az ökörszamár
egybekötéséből (4. példa) vezérigazgatóként a munkatársak összeválogatásának
elveire következtessek? Persze, ettől még a Tóra p’sát értelme stabil marad. 555
550 Farkas – Kelemen, 35. o.
551 Természetesen, ha egyébként elfogadjuk azt a hagyományos judaizmus által vallott elvet, hogy a háláchá −
vagyis az ezekkel a szabályokkal a Szóbeli Tanban található parancsolatok Tóra szövegére való visszaültetése −
a Tóra p’sát értelme.
552 V.ö.: Eco, Umberto: A nyitott mű. Európa, Bp., 1998.
553 Farkas – Kelemen, 63. o. A szavak intuitív megértésével kapcsolatban Kripke a következőt írja: „Tudom,
vannak filozófusok, akik szerint nem számít döntő bizonyítéknak egy fogalom használata mellett, hogy a fogalom
rendelkezik intuitív tartalommal. Én viszont perdöntő bizonyítéknak tartom. Tulajdonképpen elképzelni sem
tudom, végső soron milyen erősebb bizonyíték szólhat bármi mellett.” Kripke, Saul: Megnevezés és
szükségszerűség. Akadémiai Kiadó, Bp., 2007., 25–26. o.
554 Ez egyébként így is van a rabbinikus felfogás szerint is: jelen világkorszakban a Tórából Hillél háza által
levont háláchák, míg a messiási időkben a Sámmáj háza által levont háláchák lesznek érvényben. Bővebben
lásd: Zárszó.
555 Erről bővebben lásd: 3.3.4.
177