08.05.2014 Views

Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analízise egy ... - Or-Zse

Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analízise egy ... - Or-Zse

Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analízise egy ... - Or-Zse

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

ZÁRSZÓ<br />

„A babilóniai amórák alkották meg azt a dialektikát, logikus érvelést, zsidó szellemet,<br />

amely a legsötétebb napokban megóvta a szétszórt nemzetet a stagnálástól és a butaságtól …<br />

A Talmud megőrizte és továbbfejlesztette a judaizmus vallásos és morális életét; zászlót<br />

nyújtott a Föld minden részére szétszórt közösségeknek, és megőrizte őket az skizmától és a<br />

szektákra való szétosztódástól; végül pedig <strong>egy</strong> olyan mély, intellekutális életet teremtett,<br />

amely megóvta a leigázottakat és száműzötteket a stagnálástól, és amely meggyújtotta<br />

számukra a tudomány fáklyáját.” 673 − mondja Heinrich Graetz. Graetz-el szemben a Talmud<br />

nem annyira elfogult a babilóni amórákat illetőleg:<br />

Rabbi Ósájá mondta: Mi a vers értelme: „És én veszem magamnak a két fát az<br />

<strong>egy</strong>iket hívom Noámnak (kedvesség) és a másikat hívom Hoblimnak (bilincs)” 674 –<br />

„Noám” a palesztinai bölcsekre utal, akik <strong>egy</strong>mással kedvesen bántak, amikor a<br />

háláchikus vitákat folytatták, a „hoblim” a babilóni bölcsekre utal, akik megsértették<br />

<strong>egy</strong>más érzéseit, amikor a háláchát vitatták. Akkor mondta: „Ezek a két felkent, és a<br />

két olajfa.” Rabbi Jichák mondta „jichár” jelképezi a palesztinai bölcseket, akik<br />

barátságosak voltak <strong>egy</strong>máshoz, mikor a háláchát vitatták, mint az olivaolaj, és a<br />

„két olajfa áll mellette”, szimbolizálja a babilóni bölcsket, akik keserűek voltak<br />

<strong>egy</strong>máshoz, amikor a háláchát vitatták, mint az olajfa. 675<br />

Vajon mi az igazság? A Babilóni Talmud bölcsei magas tudományos teljesítményt<br />

nyújtottak, vagy a jeruzsálemi bölcsekkel szemben, a Jeruzsáelmi Talmudhoz képest<br />

jelentősen több ellentmondással és azok kimagyarázásával a „zsidó szofizmus” megalkotói<br />

voltak? Ahhoz, hogy erre a kérdésre válaszolni tudjak, a kutatásom során elért eredményeket<br />

összegezve-kiegészítve szeretném sorra venni a legfontosabb pontokat.<br />

Dolgozatomban azt a célt tűztem ki, hogy <strong>egy</strong>etlen <strong>rabbinikus</strong> írásmagyarázati elv logikai<br />

analízisén keresztül betekintést nyerjek a <strong>rabbinikus</strong> gondolkodásmódba. Ennek érdekében a<br />

673 Idézi: Guggenheimer, 171. o. Adin Steinsaltz a Talmudot – melynek megalkotása véleménye szerint a Tóraadás<br />

pillanatában kezdődik − <strong>egy</strong>szerűen csak a „a szent intellektualizmus könyvé”-nek nevezi. Steinsaltz, Adin:<br />

The Essential Talmud. Maggid Books, New Milford, CT, USA, 2010., xi. o.<br />

674 Zech 11:7<br />

675 bSzanh 24a<br />

207

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!