Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analÃzise egy ... - Or-Zse
Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analÃzise egy ... - Or-Zse
Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analÃzise egy ... - Or-Zse
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
ZÁRSZÓ<br />
„A babilóniai amórák alkották meg azt a dialektikát, logikus érvelést, zsidó szellemet,<br />
amely a legsötétebb napokban megóvta a szétszórt nemzetet a stagnálástól és a butaságtól …<br />
A Talmud megőrizte és továbbfejlesztette a judaizmus vallásos és morális életét; zászlót<br />
nyújtott a Föld minden részére szétszórt közösségeknek, és megőrizte őket az skizmától és a<br />
szektákra való szétosztódástól; végül pedig <strong>egy</strong> olyan mély, intellekutális életet teremtett,<br />
amely megóvta a leigázottakat és száműzötteket a stagnálástól, és amely meggyújtotta<br />
számukra a tudomány fáklyáját.” 673 − mondja Heinrich Graetz. Graetz-el szemben a Talmud<br />
nem annyira elfogult a babilóni amórákat illetőleg:<br />
Rabbi Ósájá mondta: Mi a vers értelme: „És én veszem magamnak a két fát az<br />
<strong>egy</strong>iket hívom Noámnak (kedvesség) és a másikat hívom Hoblimnak (bilincs)” 674 –<br />
„Noám” a palesztinai bölcsekre utal, akik <strong>egy</strong>mással kedvesen bántak, amikor a<br />
háláchikus vitákat folytatták, a „hoblim” a babilóni bölcsekre utal, akik megsértették<br />
<strong>egy</strong>más érzéseit, amikor a háláchát vitatták. Akkor mondta: „Ezek a két felkent, és a<br />
két olajfa.” Rabbi Jichák mondta „jichár” jelképezi a palesztinai bölcseket, akik<br />
barátságosak voltak <strong>egy</strong>máshoz, mikor a háláchát vitatták, mint az olivaolaj, és a<br />
„két olajfa áll mellette”, szimbolizálja a babilóni bölcsket, akik keserűek voltak<br />
<strong>egy</strong>máshoz, amikor a háláchát vitatták, mint az olajfa. 675<br />
Vajon mi az igazság? A Babilóni Talmud bölcsei magas tudományos teljesítményt<br />
nyújtottak, vagy a jeruzsálemi bölcsekkel szemben, a Jeruzsáelmi Talmudhoz képest<br />
jelentősen több ellentmondással és azok kimagyarázásával a „zsidó szofizmus” megalkotói<br />
voltak? Ahhoz, hogy erre a kérdésre válaszolni tudjak, a kutatásom során elért eredményeket<br />
összegezve-kiegészítve szeretném sorra venni a legfontosabb pontokat.<br />
Dolgozatomban azt a célt tűztem ki, hogy <strong>egy</strong>etlen <strong>rabbinikus</strong> írásmagyarázati elv logikai<br />
analízisén keresztül betekintést nyerjek a <strong>rabbinikus</strong> gondolkodásmódba. Ennek érdekében a<br />
673 Idézi: Guggenheimer, 171. o. Adin Steinsaltz a Talmudot – melynek megalkotása véleménye szerint a Tóraadás<br />
pillanatában kezdődik − <strong>egy</strong>szerűen csak a „a szent intellektualizmus könyvé”-nek nevezi. Steinsaltz, Adin:<br />
The Essential Talmud. Maggid Books, New Milford, CT, USA, 2010., xi. o.<br />
674 Zech 11:7<br />
675 bSzanh 24a<br />
207