Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analÃzise egy ... - Or-Zse
Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analÃzise egy ... - Or-Zse
Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analÃzise egy ... - Or-Zse
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
4. Mód maximái – <strong>egy</strong> szupermaxima: (a) „Légy világos!”; <strong>egy</strong>éb maximák: (b)<br />
„Kerüld a homályos kifejezéseket!”; (c) „Kerüld a kétértelműséget!”; (d) „Légy<br />
tömör (kerüld a szükségtelen szószaporítást)!”; (e) „Légy rendezett!”<br />
Grice megj<strong>egy</strong>zi, hogy léteznek pl. még esztétikai, társadalmi, erkölcsi jellegű maximák is<br />
s az is előfordul, hogy <strong>egy</strong>ik maximát inkább be kell tartanunk, mint a másikat, vagy<br />
<strong>egy</strong>általán a többit. 529<br />
Grice szerint ezeknek a maximáknak, elvárásoknak nem csak a verbális, hanem a<br />
nonverbális szinten is meg kell jelenniük. 530 Pl. ha maceszgombóclevest készítünk és<br />
maceszlisztre van szükségem, akkor elvárom, hogy ne nádcukrot adj, ha petrezselyemzöldet<br />
kérek, akkor nem műfüvet szeretnék. Grice felteszi a kérdést, hogy vajon mi bizonyítja azt,<br />
hogy az emberek az Együttműködési Alapelv – s így a maximák – szerint viselkednek?<br />
Válasza <strong>egy</strong>szerű: „jól megfigyelhető empirikus tény, hogy az emberek így viselkednek.” 531<br />
Gricenál tehát <strong>egy</strong>részt létezik a „mond” szintje, vagyis az, amit valaki mond, ugyanakkor a<br />
kijelentés konvencionális jelentése a beszlő által kommunikálni szándékozott jelentéssel is<br />
összhangban van; másrészt van a „kommunikál” szintje, ahol a kontextuális hatások<br />
összessége befolyásolja azt, hogy mondandójával tulajdonképpen mit is közöl a<br />
megnyilatkozó. 532 Grice megj<strong>egy</strong>zi, hogy csak akkor van szó társalgási implikatúráról, ha<br />
levezethető. „Még ha intuitive ténylegesen megértettük is az implikatúrát, ha az intuíciót nem<br />
tudjuk valamiféle okoskodással helyettesíteni, az implikatúra (ha <strong>egy</strong>általán jelen van) nem<br />
fog társalgási implikatúrának számítani, hanem konvencionális implikatúrával lesz<br />
dolgunk.” 533<br />
A befogadó a következők alapján tudja beazonosítani, hogy <strong>egy</strong>általán társalgási<br />
implikatúrával van-e dolga: „(1) a használt szavak konvencionális jelentése, valamint a<br />
terminusok referenciájának ismerete alapján; (2) az Együttműködési Alapelv és a maximák<br />
alapján; (3) a megnyilatkozás nyelvi és <strong>egy</strong>éb kontextusa alapján; (4) a háttértudás további<br />
elemei alapján; végül (5) azon tény (vagy feltételezett tény) alapján, hogy az előző pontokban<br />
említett adatok a résztvevők rendelkezésére állnak, és mindkét résztvevő tudja vagy feltételezi,<br />
hogy ez a helyzet.” 534 Ez sematikusan a következőképp fest: „Azt mondta, hogy p; nincs<br />
okunk feltételezni, hogy nem tartja be a maximákat, vagy legalább az Együttműködési<br />
529 Grice: Társalgás és logika, 4. o.<br />
530 Grice: Társalgás és logika, 5. o.<br />
531 Grice: Társalgás és logika, 5. o.<br />
532 Zvolenszky Zsófia: Grice metaforaelméletének védelmében. Ki mondta, hogy az élet nem habos torta? In:<br />
Világosság, 2006/8−9−10., 9−19. o., 10. o.<br />
533 Grice: Társalgás és logika, 7. o.<br />
534 Grice: Társalgás és logika, 7. o.<br />
170