08.05.2014 Views

Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analízise egy ... - Or-Zse

Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analízise egy ... - Or-Zse

Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analízise egy ... - Or-Zse

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

4. Mód maximái – <strong>egy</strong> szupermaxima: (a) „Légy világos!”; <strong>egy</strong>éb maximák: (b)<br />

„Kerüld a homályos kifejezéseket!”; (c) „Kerüld a kétértelműséget!”; (d) „Légy<br />

tömör (kerüld a szükségtelen szószaporítást)!”; (e) „Légy rendezett!”<br />

Grice megj<strong>egy</strong>zi, hogy léteznek pl. még esztétikai, társadalmi, erkölcsi jellegű maximák is<br />

s az is előfordul, hogy <strong>egy</strong>ik maximát inkább be kell tartanunk, mint a másikat, vagy<br />

<strong>egy</strong>általán a többit. 529<br />

Grice szerint ezeknek a maximáknak, elvárásoknak nem csak a verbális, hanem a<br />

nonverbális szinten is meg kell jelenniük. 530 Pl. ha maceszgombóclevest készítünk és<br />

maceszlisztre van szükségem, akkor elvárom, hogy ne nádcukrot adj, ha petrezselyemzöldet<br />

kérek, akkor nem műfüvet szeretnék. Grice felteszi a kérdést, hogy vajon mi bizonyítja azt,<br />

hogy az emberek az Együttműködési Alapelv – s így a maximák – szerint viselkednek?<br />

Válasza <strong>egy</strong>szerű: „jól megfigyelhető empirikus tény, hogy az emberek így viselkednek.” 531<br />

Gricenál tehát <strong>egy</strong>részt létezik a „mond” szintje, vagyis az, amit valaki mond, ugyanakkor a<br />

kijelentés konvencionális jelentése a beszlő által kommunikálni szándékozott jelentéssel is<br />

összhangban van; másrészt van a „kommunikál” szintje, ahol a kontextuális hatások<br />

összessége befolyásolja azt, hogy mondandójával tulajdonképpen mit is közöl a<br />

megnyilatkozó. 532 Grice megj<strong>egy</strong>zi, hogy csak akkor van szó társalgási implikatúráról, ha<br />

levezethető. „Még ha intuitive ténylegesen megértettük is az implikatúrát, ha az intuíciót nem<br />

tudjuk valamiféle okoskodással helyettesíteni, az implikatúra (ha <strong>egy</strong>általán jelen van) nem<br />

fog társalgási implikatúrának számítani, hanem konvencionális implikatúrával lesz<br />

dolgunk.” 533<br />

A befogadó a következők alapján tudja beazonosítani, hogy <strong>egy</strong>általán társalgási<br />

implikatúrával van-e dolga: „(1) a használt szavak konvencionális jelentése, valamint a<br />

terminusok referenciájának ismerete alapján; (2) az Együttműködési Alapelv és a maximák<br />

alapján; (3) a megnyilatkozás nyelvi és <strong>egy</strong>éb kontextusa alapján; (4) a háttértudás további<br />

elemei alapján; végül (5) azon tény (vagy feltételezett tény) alapján, hogy az előző pontokban<br />

említett adatok a résztvevők rendelkezésére állnak, és mindkét résztvevő tudja vagy feltételezi,<br />

hogy ez a helyzet.” 534 Ez sematikusan a következőképp fest: „Azt mondta, hogy p; nincs<br />

okunk feltételezni, hogy nem tartja be a maximákat, vagy legalább az Együttműködési<br />

529 Grice: Társalgás és logika, 4. o.<br />

530 Grice: Társalgás és logika, 5. o.<br />

531 Grice: Társalgás és logika, 5. o.<br />

532 Zvolenszky Zsófia: Grice metaforaelméletének védelmében. Ki mondta, hogy az élet nem habos torta? In:<br />

Világosság, 2006/8−9−10., 9−19. o., 10. o.<br />

533 Grice: Társalgás és logika, 7. o.<br />

534 Grice: Társalgás és logika, 7. o.<br />

170

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!