Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analízise egy ... - Or-Zse

11. példa (bSzanh 66a)
(1) Misna. Aki apját vagy anyját átkozza 292 nem bűnös, hacsak nem átkozza őket a
Névvel [ti. a Mindenható nevével]. 293
(2) Ha átkozta őket [I-tennek] egy tulajdonságával, 294 Rabbi Méír szerint bűnös, de a
bölcsek felmentik [a megkövezés alól]. 295
(3) G’márá. Kik a bölcsek? – Rabbi M’náchem Rábbi Jószé nevében az. Ezt
tanították: Rabbi M’náchem Rabbi Jószé nevében mondta: „aki pedig kiejti az
Örökkévaló nevét, ölessék meg”. 296
(4) Mit tanít [ez a vers] a „név” [szó] használatával [mint felesleges terminussal]?
(5) Azt tanítja, hogy, aki átkozza apját vagy anyját nem bűnös mindaddig, amíg nem
átkozza őket a Névvel. 297
(6) Rabbijaink tanították: Mit tanít [ez a vers] az „ís” [szó kétszeres]
használatával? 298
(7) „Bárki, aki” [ti. ís ís azért használatos,] hogy [a törvényt] kiterjessze a lányra, a
túmtúmra 299 és a hermafroditára.
(8) „Aki átkozza atyját vagy anyját” – [ebből] csak [azt], alapozom meg[, hogy]
„apját és anyját” [együtt, ti. a héber szövegben „és” kötőszó van], de honnét
tudom, apját, de anyját nem, anyját, de apját nem?
(9) Az Írás mondja: „atyját vagy anyját átkozta, vérbűne van rajta” [az ismétlés azt
jelzi, hogy] apját átkozza [külön], anyját átkozza [külön] 300 − [ezek] Rabbi Jósíjá
szavai.
292 Lev 20:9 „Mert mindenki, aki átkozza atyját vagy anyját, ölessék meg; atyját vagy anyját átkozta, vérbűne
van rajta”
88
tm'_Wy tAmå AMßai-ta,w> wybi²a'-ta, lLeóq;y> rv,’a] vyaiª vyaiä-yKi(
`AB* wym'îD" lLeÞqi AM±aiw> wybióa'
„Átkozza” a LXX-ban: „aki rosszat mond” (o]j a'n kakw/j ei;ph|).
A verset a Pszeudo-Jónátán a következőképp „fordítja”: „Fiatalember vagy idős ember, aki átkozza apját vagy
anyját a [kinyilatkoztatott] Névvel, halállal lakoljon, kővel kövezzék meg; mert átkozta apját vagy anyját,
halállal büntettessék.”
hymya tyw ywba ty jwlyyd bys rbgw ylj rbg ~wra
lwjm !ynba twljab ljqty aljqta avrpm amvb
` byyx aljq jl hymyaw ywbad
Rásí kommentárja azt mondja a bSzanh 85b alapján, hogy a rendelkezés arra az esetre is vonatkozik, mikor a
szülők már meghaltak.
293 Sém (~ve) = Tetragrammaton, vagy valamely más sajátos név, pl. Ádónáj (yn:doa]).
294 Kinnúj (yWNKi) = mikor a név a Mindenható egy attribútuma, pl. Sáddáj (yD"_v; = Mindenható), Chánún (!Wnx'=
Kegyelmes), Ráchúm (~Wxr; = Könyörületes/Irgalmas) stb.
295 Rámbám szerint ezt a törvényt csak abban az esetben hajtották végre, ha egy zsidó valakit átkozott a
Mindenható nevével. (Shott.)
296 Lev 24:16 „aki pedig kiejti az Örökkévaló nevét, ölessék meg, kövezze meg őt az egész község; a jövevény,
valamint a honos, midőn kiejti a Nevet, ölessék meg.”
‘rGEK; hd" _[eh'-lK' Abß-WmG>r>yI ~Agðr" tm'êWy tAmå ‘hw"hy>-~ve bqEÜnOw>
`tm'(Wy ~veÞ-Abq.n"B. xr"êz>a,K'(
297 Rabbi Méír álláspontja a többi rabbival szemben: a Név kétszeres említése mint felesleges terminus
továbbiakat is tanít: vagyis I-ten nevének átkozását egy másik Névvel. (bSzanh 56a)
298 Férfi, ember, bárki, kétszer fordul elő, tehát felesleges terminus.
299 Túmtúm: akinek a nemi szervei rejtve vannak, vagy nem fejlődtek ki, így nem tudni, hogy milyen nemű.
300 A vers első részében a „j’kállél” (lLeóq;y>) juxtapozícióban van az „ávív”-val (wybi²a'-ta,), míg a későbbi részben a
„killél” (lLeÞqi) szó van juxtapozícióban az „immó”-val (AM±aiw>). Rási szerint ez a különös szerkesztésmód támasztja
alá, hogy a szülők külön-külön való átkozása esetére is vonatkozik a törvény.