Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analÃzise egy ... - Or-Zse
Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analÃzise egy ... - Or-Zse
Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analÃzise egy ... - Or-Zse
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
interpretációja téves. Természetesen az <strong>egy</strong>éb rivális zsidó Tóra-interpretációkat is igyekeztek<br />
kiiktatni, saját magyarázatuk autentikusságát hangsúlyozva. A <strong>rabbinikus</strong> hermeneutikai<br />
rendszer tehát védelmi szempontok mentén alakult ki: ez által kívántak határvonalat húzni az<br />
elfogadott és az elfogadhatatlan magyarázatok közé. A másik, vagy inkább ezzel szervesen<br />
összefüggő ok pedig az volt, hogy (3) míg a Misna korábbi bölcsei döntően etikai, szociális és<br />
politikai megfontolások alapján végezték a döntéshozatalt, addig a tánnák korának vége felé<br />
<strong>egy</strong>re nagyobb volt az igény, hogy a döntések magából a Szentírásból l<strong>egy</strong>enek – amennyire<br />
csak lehet, a racionalitás mentén – megokolva. Solomon szerint tehát ezeknek a<br />
hermeneutikai szabályoknak az elfogadása töltött be ezt az igényt. A valamelyest mechanikus,<br />
szabály-alapú megközelítés, Szentírásból való levezetés, azzal való igazolás a rabbiknak<br />
biztonságot adott a magyarázatra. Logikailag pedig véleményem szerint a törvények belső<br />
lényegétől való gyakran teljes elrugaszkodás, a szavak, mondatok pusztán extenzionalitásuk<br />
mentén való megragadása is inkább azt igazolja, hogy gyakran már meglévő háláchához<br />
kerestek tórai igazolást. Szemmel láthatóan jól kivehető ez pl. a 11., szülők átkozásával<br />
kapcsolatos példánkból, amelyben etikai, humanitárius szándékok húzódhattak meg a rabbik<br />
magyarázata, s háláchája mentén. A tórai rendelkezést valószínűleg túl szigorúnak tartották,<br />
ezért enyhíteni próbálták, 639 ehhez pedig pusztán formális alapokon valamiféle igazolást<br />
kerestek a Tórából.<br />
A vizsgált példáink alapján elmondható, hogy azok <strong>egy</strong> része ászmáchtá, míg <strong>egy</strong> része –<br />
pl. többek között a tiszta és tisztátalan madarakkal kapcsolatos 7. példa – valószínűleg valódi<br />
levezetés. Persze sok esetben nagyon nehéz megállapítani, hogy a d’rásá valóban levezetés-e,<br />
vagy pedig <strong>egy</strong> ászmáchtá, azonban jómagam vizsgálódásom mentén inkább Rásí véleményét<br />
osztom. Átfogóan az egész szóbeli hagyományt, hermeneutikai rendszert, illetve az arra<br />
gyakorolt hellén hatást érintő kérdésekre a Zárszóban még vissza fogok térni.<br />
3.3.4. A végeredmény: p’sát vagy d’rás?<br />
A Talmudban olvasható <strong>egy</strong> alapelv, miszerint „az Írás soha nem veszíti el szó<br />
szerinti/természetes/<strong>egy</strong>szerű értelmét” , (אין מקרא יוצא מדי פשוטו) 640 azonban vizsgált példáink<br />
esetében is több helyütt láthattuk, hogy a Targumok – még a „szó szerinti fordításnak” tartott<br />
Onkelosz is – a Tóra szövege „helyett” a háláchát idézi. Vagy az lenne annak adekvát<br />
fordítása, azt jelentené maga a szöveg?<br />
639 Domán István szóbeli közlése alapján, 2011. február 22.<br />
640 bJev 11b, bJev 24a, bSab 63a<br />
199