Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analízise egy ... - Or-Zse

elme végigvizsgálja a lehetséges hipotéziseket. A hipotézis kialakítása Peirce szerint
„a belátás aktusa”, miközben az „abduktív elképzelés” „villámként” hasít belénk. 464
Thagard szerint az abdukció folyamata nem csak érzelmi felindulással kezdődik,
hanem egyben érzelmi töltettel is zárul: pozitív érzelmek tesznek bizonyságot a
legvalószínűbb, helyesnek tekinthető magyarázat mellett. 465
Az abdukció folyamata tehát a következőképp zajlik: 466
tanácstalanság/
zavarodottság vagy
meglepetés
magyarázatok keresése hipotézis létrehozása a hipotézis
kiértékelése és
elfogadása
öröm és/vagy
elégedettség
A Misna és a G’márá szövegeit szemlézve valószínűleg a rabbiknál is így zajlik le
a folyamat. Észlelnek egy meglepő dolgot a Tóra szövegében, amit ráadásul parancs
szerint végre kell hajtaniuk. Intuitív módon egybekapcsolják más tórai passzusokkal.
Ha nem áll fenn előzetesen már egy hagyomány vagy egy tradíció azzal a dologgal
kapcsolatban, akkor a Tóra tényeiből indulnak ki, s igyekeznek helyes értelmezést
adni a szövegnek. Ha rendelkezésükre áll egy már létező hagyomány, akkor azt
próbálják harmonizálni a Tóra szövegével, ez esetben azonban hipotézisükhöz
igazítják a tényeket, szigorúan formális módon haladnak a levezetésben, nem vesznek
észre igazságokat, nem veszik figyelembe a törvények belső jelentését s így helytelen
következtetésekre jutnak.
Thagard szerint bármilyen módon is keressük egy dolog magyarázatát − deduktív
következtetéssel, statisztikai kapcsolatok, sémák, nyelvi jelenségek, analogikus
összehasonlítások révén, vagy oksági kapcsolatok feltárásával − mindegyik
fundamentális aspektusa az okság. 467 Vagyis rendelkezésünkre áll T, H okoz(hatj)a T-
következtetések, induktív általánosítások is gyakran érzelmeket tartalmaznak, sőt utóbbinál szinte
mindig az általánosítás alapját képezi. Bővebben lásd: Thagard, 22−24. o.
464 Sebeok, 28. o.
465 Thagard, 4. o.
466 Thagard, 5. o.
467 Thagard, 13−14. o.
144