Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analízise egy ... - Or-Zse

általánosítás intuitíve sokkal értelmesebbnek tűnne, hiszen ez esetben a szolga
felszabadulna vesekárosodás esetén, s nem szabadulna fel, ha kisujjának felső
ujjpercét veszíti el. Binján ávval levont következtetés esetén ezzel ellentétes
következtetésre jutunk.
Guggenheimer további hiányossága, hogy nem foglalkozik a binján áv mikkátúv
echád esetével. 376 Az egy versből levont általános törvény esetében az általam
áttekintett nyolc példából strukturális sempontból több is a definícióalkotás
tárgykörébe sorolható. Gondolok itt a „tanú” (2. példa) és a „ruha” szó (3. példa)
meghatározására, vagy a „sze” szó különböző interpretációjára (5., 6. példa), de
tulajdonképpen a rabbik a „mi az erdő?”, „mi a fejsze” stb. kérdésekre is definícióval
válaszolnak (8. példa).
A definíció (meghatározás) nem más, mint egy meghatározandó kifejezés
(definiendum) jelentésének meghatározása más, ismert jelentésűnek feltételezett
kifejezés (definiens = meghatározó) segítségével. 377 Analitikus állításokról van tehát
szó, melyekben a definiendum és a definiens között implicit szinonimitásviszony áll
fenn. 378 Quine szerint: „A definiens tehát lehet a definiendum pontos átfogalmazása
egy szűkebb jelölésben – megőrizve a közvetlen szinonimitást, mintegy a korábbi
szóhasználatot; vagy a definiens tökéletesítheti a definiendum korábbi használatát az
explikáció szellemében; és végül a definiendum lehet egy jelentéssel itt és most
újonnan felruházott, újonnal alkotott jel is.” 379
Ha a binján áv mikkátúv echád eseteit definícióknak tekintjük, kontextusfüggő
definícióknak kell tekintenünk őket, mert a szavak jelentése nem azok szótári
apparátusa, hanem szűkebb környezetéhez és a Tóra teljes kontextusához mérten van
meghatározva. De találkozunk lexikális definíciókkal is 380 – vagyis amelyek explicitté
teszik egy szó jelentését, pl. g’zérá sává esetében −, pontosító definíciókkal – melyek
pontosítják egy homályos kifejezés jelentését, pl. a 3. példánk esetében −, illetve
376 Persze ha tágan véve szemléljük a dolgokat, közös oldal ott is van, ahol nem két írásból vonnak le
következtetést: a közös oldal azonban a kontextus szavainak érintkezési pontja. Értem ezen azt, hogy
nyilvánvalóan a malomkő és az élet egymás mellé helyezése korlátozzák egymás jelentését (1. példa),
közös oldaluk határozza meg a törvény kiterjeszthetőségének mértékét.
377 Ruzsa: Logikai…, 119. o.
378 Quine, Willard Van Orman: Az empirizmus két dogmája. (Ford.: Faragó Szabó István) In: Forrai
Gábor – Szegedi Péter (szerk.): Tudományfilozófia. Áron Kiadó, Bp., 1999., 131−151. o., 134. o.
379 Quine: Az empirizmus…, 136. o.
380 Margitay öt fajta definíciót különböztet meg, én itt a rabbik által használni vélteket sorolom fel. A
definíciókról bővebben lásd: Margitay, 383−387. o., felsorolásom ezen oldalak összefoglalása.
122