Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analÃzise egy ... - Or-Zse
Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analÃzise egy ... - Or-Zse
Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analÃzise egy ... - Or-Zse
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Sionnak, a rabbik ezen a téren többször tévednek, sokszor inkább <strong>egy</strong> már meglévő<br />
hagyomány szövegre való mesterkélt ráerőltetéséről van szó, mintsem természetes<br />
levezetésről. Ezt a Talmud maga is érzékeli, érzékelteti, ezért a kisebbségi<br />
véleményeket, a Tóra törvényeinek intenziója mentén a más levezetési szabályokkal<br />
kikutatott elképzeléseket sem hallgatja el.<br />
A 11. példánkban nyilvánvalóan az <strong>egy</strong>ezés kombinált módszerének<br />
alkalmazásával van dolgunk, 412 vagyis a szolga szabadon bocsátásához a szükséges és<br />
elégséges feltételeket keressük.<br />
Kiálló<br />
testrész<br />
Vele születik<br />
az ember<br />
Nem<br />
helyreállítható<br />
Szolgát szabadon<br />
kell bocsátani<br />
Szem + + + +<br />
Fog + − + +<br />
Mindkét testrész sérülése esetén a szolgát szabadon kell bocsátani. A kérdés, mi az<br />
a közös ok, ami miatt a szabadon bocsátás indokolt? Mi az a dolog, ami közös a<br />
szemben és a fogban ahhoz, hogy a szabadon bocsátás megtörténjen, miért ezt a két<br />
testrészt nevezi meg a Mindenható? Mit akar ezzel mondani? A szem és a fog esete<br />
korlátozza a számba vehető dolgok számát. Csak a két testrész azonos jellegzetességei<br />
alapján bocsátható szabadon a szolga (vagyis pl. tejfog esetén nem), így a törvény<br />
csak az olyan testrészek sérülésére terjed ki, melyek e két esetből levont eredményhez<br />
teljes mértékben hasonlók. Mivel mindkettő „kiálló testrész”, s belső szervvel<br />
kapcsolatban nem olvasunk explicite ilyen törvényt, ezért azokra nem terjesztik ki a<br />
rabbik a speciális rendelkezést. Kérdés azonban, hogy igazuk van-e? Vajon ezt<br />
jelentik a tánáchi rendelkezések?<br />
Anélkül, hogy tovább folytatnánk a táblázatokban való vizsgálódást,<br />
megállapítható, hogya rabbik megközelítésmódja – legalábbis bizonyos esetekben –<br />
Mill kombinált módszeréhez hasonlatos. Megkeresik a közös oldalt – okot –, s<br />
megállapítják: ugyanez a törvény vonatkozik minden olyan esetre, mely a Tórában<br />
explicite nincs jelen, de ugyanazon okkal bír. A Sion által felvetett problémák <strong>egy</strong><br />
része pedig nem csak a rabbik módszerére, hanem <strong>egy</strong>általán a Mill-féle módszerekre<br />
is áll. A Mill-féle módszerekkel csak korrelációkra, bizonyos jelenségek<br />
<strong>egy</strong>üttjárására tudunk következtetni, de hogyan tudunk ezekből a korrelációkból<br />
412 A G’márá szövegéből valószínűsíthető, hogy <strong>egy</strong>ébként minden <strong>egy</strong>es példa – legalábbis a több<br />
versből felállított általános törvény esetében – az <strong>egy</strong>ezés kombinált módszerével dolgozik.<br />
137
Change language