Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analízise egy ... - Or-Zse

kategóriába is tartozhat. A tánáchi korban előfordultak a Mindenható útmutatása alapján
szoros betartásuktól eltérő esetek is, 56 sőt a Próféták és az Írások könyvei módosítanak is
rajtuk gyakran a parancsolatok belső lényegére és annak megtartására hívva fel a figyelmet
külsőségeik mellett vagy helyett, 57 Jirmejá (Jeremiás) próféta pedig egyenesen egy új, szívbe
írt, azaz az ember legbensejéből fakadólag megcselekedhető Törvényről is ír. 58
A Szentírás tanúsága szerint Izrael fogságravitelének és szétszóratásának pontosan a
Mindenhatóval kötött szövetség megszegése, a Törvény meg nem tartása volt az oka,
tulajdonképpen életbe léptek a Tóra be nem tartása esetén a Mózes könyvében megírt
szankciók. 59 Először Izrael tíz törzse került az asszírok által fogságba (i. e. 722), majd 586-
ban Júda királysága – Júda, Benjámin valamint Lévi törzse – is száműzetésbe került, őket
Babilóniába vitték. A hetven éves babiloni fogság során a zsidó nép e maradéka ráeszmélt
arra, hogy az Örökkévalóval kötött szerződés megszegése, a Törvény be nem tartása
nyomorúságuk oka. 61 Az Ígéret Földjére való több hullámban zajló visszatérés egyben a
Törvényhez való visszatérést is jelentette. Ezra, az írástudó és Nehemja segítségével a nép
visszatalált a Mindenhatóhoz. 63 A nép egy eskütétel formájában újra szövetséget kötött az
Örökkévalóval, igyekezett teljes erejével életének minden területén az Íráshoz igazodni. Ezra
vezetésével összegyűjtötték a Szentírást, kialakult a hetiszakaszok rendszere, a szombati
tóraolvasáson túl hétfői és csütörtöki napokon a hetiszakaszra való rákészülés, felolvasás,
fokozatosan kiépült a zsinagóga- és iskolarendszer. 65 Ennek a folyamatnak a révén vált Izrael
az „Írás népévé”.
A népnek azonban nem volt egyszerű a Tóra megcselekvése, hiszen a cselekedetet a
parancsolatok pontos, világos megértése kellett, hogy megelőzze, ami viszont a Tóra
szövegének, a héber nyelv jellegének köszönhetően nehézségekbe ütközött.
törvények, áldozatok); (3) igazságszolgáltatási törvények (magán- és büntetőjog); (4) társadalmi vagy
szeretettörvények (család, házasság, szülők, jótékonyság stb.) Fényes Mór: Szentírásunk. Országos Rabbiképző
Intézet, Bp., 1999.117–150. o.
56 Pl.: papok dolgoznak szombaton (Ex 31:15 vö. Num 28:9); Dávid megeszi a szent kenyereket (1Sám 21:1–6);
Dávid nem lett megkövezve miután házasságtörést követett el (2Sám 12:1–13); Illés nem Jeruzsálemben áldoz
az Úrnak (2Kir 18:21–39) stb. Ellentmondásosságukat az ággádá megpróbálja – gyakran meglehetősen erőltetett
módon – feloldani.
57 Jes 58:1–14; Ps 50:8–15 stb.
58 Jer 31:31–34
59 Dt 28:15, 36–37, 41
61 Dn 9:10–11, 17–19
63 Neh 8:2–3, 8, 29–30
65
Allerhand, Jacob: A zsidóság története. Az Első Szentély pusztulásától a Talmud lezárásáig bibliai
bevezetéssel. Makkabi, Bp., 1993., 79–81. o. Erről a folyamatról részletesen számos zsidó történelemmel
kapcsoltos könyvben olvashatunk.
13