Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analízise egy ... - Or-Zse

Jismáél – Hillél első négy szabályának megfelelő – első három szabálya tartozik. 163 A
szabálygyűjteményeken kívüli következtetések közül a hekkés ( = hasonlóság,
analógia), 164 és a sz’múkhín ( = határosság, szomszédosság) 165 is ide tartozik. 166
Az analógia görög eredetű szó, mely az ana (avna,) fel, vissza, újra, újonnan és a logosz
(lo,goj) szó, mondat, beszéd, értekezés, tan, amit mondunk 167 stb. szavak összekapcsolásából
származik, az analogia (avnalogi,a) tehát annyit tesz: újramondás, újraértés, amit újonnan
mondunk, arányosság, megfelelés, hasonlóság. 168 Az analógia tehát hasonlóságot jelent, az
analógikus érv (argumentatio analogica) két dolog, vagy általában a dolgok közötti
hasonlóságot keresi, majd azokból arra következtet, hogy további hasonlóság is fennáll,
vagy fenn kellene hogy álljon vizsgált tárgyai között. 169 Az analógiákat az érvelésekben
többféle módon használják, az alábbiakban ezeket kívánom röviden felsorolni:
1. Osztályozás
Ebben az esetben a dolgok közötti ismert közös tulajdonságokból további közös
tulajdonságokra következtethetünk, a dolgokat kategóriákba sorolhatjuk. 170
Mindazonáltal a binján áv szabályon kívüli egyéb szabályokkal – melyekről további, terjedelmes dolgozatok
születhetnének – csak annyiban fogok foglalkozni a továbbiakban, amennyire az a binján áv szabály
működésének, dolgozatom fő tárgyának megértéséhez szükséges.
162 Bár a 6. szabályt Rabbi Jismáél nem veszi számba, Mielziner szerint mégis feltűnik a hekkés és a má mácínú
kapcsán – azaz régebbi felosztások szerint a g’zérá sává szabály részeként –, illetve az általunk vizsgált binján
áv szabályban. Mielziner, 127. o.
163 Persze vannak a többi szabály tekintetében is átfedések. Lásd pl. a k’lál úfrát úk’lál esetét. Erről bővebben
lásd: 3.3.2. fejezet.
164 Részletesebben lásd később, illetve a 3.3.2. fejezetben.
165 A dolgozat fő tárgya tekintetében nem bír különösebb jelentőséggel. Lényege röviden: az analógia két
törvény határosságán, szomszédosságán alapszik, vagyis előfordul, hogy egy törvény értelmét egy másik – annak
szövegkörnyezetében, illetve előtte vagy utána elhelyezkedő – törvény világítja, adja meg. Ezzel a módszerrel
határozzák meg pl. a rabbik a szombaton tiltott harminckilenc fő tevékenységet (ávót m’láchót – ),
mivel a Szentírásban a szombat törvénye újra és újra a Szent Sátor elkészítésével kapcsolatos törvények tájékán
található (bSabb 49b). Büntető törvények esetében sz’múkhínnal való következtetés nem volt általánosan
elfogadott (én múkdám úm’úchár báttórá –
, bPesz 6b). A sz’múchín másik formája,
amikor egy mondat vagy rendelkezés utolsó részét leválasztják, s a rá következő mondattal összeolvasva egy
(újabb) rendelkezéssé szerkesztik (pl. a bGitt 12a). Bővebben lásd: Mielziner, 177–179. o. (V. ö.: későbbiekben
a hekkés tárgyalásának b részénél).
166 Itt most csak a szabálygyűjteményeken kívüli leggyakoribb analóg következtetésekről beszélek, ami
természetesen nem zárja ki azt, hogy ne létezne más analóg következtetés is.
167 Györkösy Alajos – Kapintánffy István – Tegyey Imre: Ógörög – magyar nagyszótár. Akadémiai Kiadó, Bp.,
1993., továbbiakban: GYKT.
168 Egyéb kapcsolódó fogalmak: analogidzomai (avnalogi,zomai) = összefoglal, számba vesz, összehasonlít,
egybevet, következtet, találgat, latolgat; analogikosz (avnalogiko,j) = arányos; analogiszma (avnalo,gisma) =
összevetés, összehasonlítás (Platón); analogon (avna,logon) = arányosság, hasonlóság, analógia (Arisztotelész).
GyKT
169 Bővebben lásd: Margitay Tihamér: Az érvelés mestersége. Typotex, Bp., 2007., 495–516. o., Forrai Gábor –
Margitay Tihamér – Máté András – Mekis Péter – Tanács János – Zemplén Gábor: Informális logika. Digitális
tankönyv. http://www.uni-miskolc.hu/~bolantor/informalis Letöltés ideje: 2009. 04. 07. 12.39, 5.3. fejezet.
170 Bővebben lásd: Informális logika, 5.3.3., Margitay, 498. o. Például ha a delfint a cápához és az emberhez
kezdjük hasonlítgatni, kiderül, hogy bár tengerben él, és számos más esetben is hasonlít a cápához, mégis az
37