Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analízise egy ... - Or-Zse

1. A BINJÁN ÁV SZABÁLYRÓL ÁLTALÁNOSSÁGBAN
1.1. A szabály besorolása, egyedisége a többi szabály függvényében 159
Mint a Bevezetésben is volt róla szó, a Tórával való állandó foglalkozás, annak mind
behatóbb tanulása és tanulmányozása, valamint annak a mindennapi életbe való beültetése,
teljesítésének kötelezettsége maga után vonta azt az igényt, hogy a Tórában explicite ki nem
mondott „törvényszerűségekre”, törvényekre, parancsolatokra is fény derüljön. Az új
élethelyzetek, a nem részletezett, számtalan lehetőségből és módon felmerülő problémák új
megoldásokat kívántak. Az egyetlen, ami a papok, rabbik rendelkezésére állt, a Tóra szövege
– illetve az addigi hagyományok, szokások szövete – volt. A következtetések levonásának
legősibb módja pedig – amint azt a már szintén részletesen ismertetett Hillél, majd Rabbi
Jismáél által szerkesztett szabálygyűjtemény mutatja – egyrészt (1) az analógia (midrás
hámmékkís – המקיש ‏,(מדרש másrészt (2) a szövegkontextusból levonható következtetés
(midrás hámm’váér – המבאר ‏(מדרש volt 160 . Előbbi csoportba tartozó szabályok új
következtetések levonására, új ismeretekhez való hozzájutásra szolgáltak, míg utóbbiak
elsősorban a szövegeket tisztázták, tették egyértelművé, s ez által váltak nyilvánvalóvá a
szövegben rejlő pontos, illetve „újabb” rendelkezések, melyekből (később) szintén
analógiával újabb következtetéseket is levontak. Természetszerűleg a szöveg megértése –
vagyis a szavak, mondatok, passzusok egymásutánisága, összekapcsolásának módja, azok
világossá tétele – a különböző analogikus szabályokkal történő következtetéseknek is
előfeltétele volt. 161 Az analógiák közé Hillél első négy, illetve hatodik, 162 valamint Rabbi
159 Itt röviden az általában hozzáférhető irodalmak témával kapcsolatos álláspontjait foglalom össze, a szabály
pontos meghatározása a 3. fejezet tárgya lesz.
160
Elon, Menachem: Jewish Law. History, Sources, Principles I–IV. The Jewish Publication Society,
Philadelphia – Jerusalem, 5754/1994, I. kötet, 315. o. Elon szerint a két fő csoportot egy harmadik – mely nem
része Rabbi Jismáél gyűjteményének sem, ugyanakkor rendkívül fontos – egészíti ki: a „logikai interpretáció” (a
római jog interpretatio logica-ja). Elon, i. m., 319., 339–343. o. A második csoportot illetőleg, egészen pontosan
a k’lál úfrát szabályokra vonatkozólag Menachem Elont cáfolja Michael Abraham, Dov M. Gabbay és
munkatársai, mondván, ezek a szabályok halmazok meghatározására szolgálnak. Abraham, Michael − Gabbay,
Dov M. − Hazut, Gabriel − Maruvka, Yosef E. − Schild, Uri: Logical Analysis of the Talmudic Rules of General
and Specific (Klalim-u-Pratim). In: History and Philosophy of Logic, 32:1, 47−62. o. Online publikáció: 2011.
február 8. http://dx.doi.org/10.1080/01445340.2010.506094 Letöltés ideje: 2011. 04. 04. 16.05, 48. o. Norman
Solomon ezzel szemben a szabályokat négy részre osztja: (1) azon szabályok, melyek a terminusok kiterjesztő és
korlátozó magyarázatán függnek (4−11); (2) szabályok, melyek alapja a jogi logikai (1., 3.); (3) vannak
kontextuális szabályok (12−13.); (4) és végül vannak a szavak összekapcsolásán alapuló szabályok (2.).
Solomon, 15. o.
161 A dolgozat második fejezetében számos példát fogunk látni arra, hogy az analóg következtetések levonásához
mennyire szükséges, fontos a szöveg pontos megértése, így az sem mindegy például, hogy a szövegben a
diszjunkció megengedő vagy kizáró módon értendő-e, hiszen az analógia így különböző módon állítható fel.
36