Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analízise egy ... - Or-Zse

(f 1 .f 2 .f 5 )∈ B
(f 4 .f 5 )∈ Sk
Csak egyetlen olyan tulajdonság vagy tulajdonság-kombináció van, amely
mindegyikben közös: f 5 . Tehát következtethetünk arra, hogy f x = f 5 . Mivel f x ∈ S és
f x ⊃ V, levonhatjuk a konklúziót, hogy S1 ⊃ V.
Solomon a binján ávot a kál váchómerhez hasonlóan a ratio decidendi érvelés egy
fajtájaként fogja fel. Vagyis ez azt jelentené, hogy a rabbik megkeresik, hogy mi egy
törvény mögött lévő döntésnek az oka, majd kimutatják, hogy ugyanaz az ok működik
az általunk aktuálisan vizsgált esetben, s ez által igazolják a törvény működését. A
konklúzió mindig egy x-hez rendelt értékkel van jelölve, amelyben az elégséges
igazolás formulája a következő:
∃f x (f x ⊃ H)
Vagyis csak a vizsgált esetben lévő x tulajdonság vezet el minket (≡) H-hoz,
vagyis a kérdéses háláchához.
A megelőző két elmélethez hasonlóan Solomon is a közös tulajdonságok terén
igyekszik megragadni a kérdést, azonban a közös tulajdonság mibenlétét az okság
mentén határozza meg, mint ahogy a következő két elmélet is. A hozott példát nem
veszi kritika alá, illetve cikkének bevezetőjében lefektetett formulákkal 389
kapcsolatban annyit megjegyezhetünk, hogy fenti levezetése helyes, s nem igényel
kritikát abban az esetben, ha A – azaz az Írott Tóra elemei – és B – azaz a rabbinikus
hagyomány, a Szóbeli Tan – elemei között a hermeneutikai elvek csupán bijektív
leképezéseket hoznak létre. Ebben az esetben ugyanis majdhogynem lényegtelen,
hogy mit „mond” a Tóra, hogy mit jelentenek valójában annak törvényei, a feladat
csupán az, hogy valamely szóból, apró jelből valamiféle extenzionális „logika”
segítségével B halmazban lévő elememhez találjak legalább egyet A-ban. A rabbik
dolga tehát a kölcsönösen egyértelmű megfeleltetés B-ben található véges, de az új
életszituációk miatt folyton új módon alkalmazható – így végtelen számú –
élethelyzetből, azokra felállított háláchákból az A-ban található véges mennyiségű
betűvel leírt, végtelen módon interpretálható elemekre. Egy B-beli elem csak egy A-
389 Solomon, 11−13. o.
128