08.05.2014 Views

Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analízise egy ... - Or-Zse

Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analízise egy ... - Or-Zse

Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analízise egy ... - Or-Zse

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

3.2.2. Metaforaelméleti vizsgálat<br />

A klasszikus kultúra hagyományaként a metafora elméletét a retorika, poétika, stilisztika<br />

tárgykörébe szokás sorolni, azonban jelentéselméleti, nyelvfilozófiai és ismeretelméleti<br />

vizsgálata is már több évszázadra nyúlik vissza. 556 Amennyiben a teljességre törekszünk a<br />

binján áv modern tudományos vizsgálatában, úgy annak metaforaelméleti aspektusára is ki<br />

kell hát térnünk: röviden a hagyományos, illetve modern, szemantikai és pragmatikai alapon<br />

álló metaforaelméletek mentén fogom megvizsgálni a jelenséget. A kutatás eredményeként<br />

arra a kérdésre próbálok nagyjából válaszolni, hogy vajon a binján áv esetében is <strong>egy</strong>fajta<br />

metonímiáról, szinekdochéról van-e szó, miért így beszél a Mindenható, illetve hogy mit<br />

jelent az a Jismáéli kijelentés, miszerint „a Tóra emberi nyelven beszél”.<br />

3.2.2.1. Három szóba jöhető tropus: szinekdoché, metonímia vagy metafora<br />

„Metafora a szó más jelentésre való áttétele, mégpedig vagy a nemről a fajra, vagy a<br />

fajról a nemre, vagy a fajról a fajra, vagy pedig analógia alpján.” 557 – mondja Arisztotelész.<br />

Eme kijelentés alapján tehát mind a metonímia mind a szinekdoché a metafora <strong>egy</strong>-<strong>egy</strong><br />

fajtájának tekinthető. A hagyományos elmélet a metaforát a tropusok (szóképek) közé sorolja,<br />

Arisztotelészen túllépve pedig a római retorikák a tropusoknak négy fajtáját állapítják meg:<br />

metafora, metonímia, szinekdoché és irónia. Az alábbi táblázat a hagyományos felosztást<br />

tartalmazza: 558<br />

556 Kelemen János Du Marsaisra és Vicora hivatkozik (18. sz.). Utóbbi a metaforát a nyelv alapvető<br />

tulajdonságának tartotta, mint ahogy Rousseau és Herder is. Kelemen János: Bevezető előadás a Metafora,<br />

trópusok, jelentés c. konferenciához. In: Világosság, 2006/8−9−10, 5−7. o., 5. o.<br />

557 Arisztotelész: Poétika. (Ford.: Sarkady János) In: Arisztotelész: Poétika, Kategóriák, Hermeneutika. Kossuth,<br />

Bp., 1997., 7−59. o., 57b, 42. o.<br />

558<br />

Szikszainé Nagy Irma: Stilisztika. Trezor, Bp., 1994., 110. o. Ezzel a felosztással szemben számos más<br />

elképzelés is létezik. Nysenholc szerint például a metafora hasonlóságon, a metonímia érintkezésen, a<br />

szünekdokhé pedig hasonlóságon és érintkezésen alapul. Nerlich, Brigitte: Synecdoche: A trope, a whole trope,<br />

and nothing but a trope? In: Burkhardt, Armin – Nerlich, Brigitte (ed.): Tropical Truth(s): The Epistemology of<br />

Metaphor and Other Tropes. De Gruyter, Berlin/New York, 2010., 297-319. o., 308. o.<br />

178

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!