Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analízise egy ... - Or-Zse

A héber nyelv az ókorban 66 írott formájában csupán mássalhangzókat tartalmazott, melyek
némelyike ugyan segíthette a kiolvasást – gondolok itt az idők folyamán mind gyakrabban,
bár következetlenül alkalmazott mater lectionisokra –, a szöveg értelmezőjének mégsem volt
könnyű dolga. Először is, már a kiolvasás, felolvasás is nehézségekbe ütközött: az olvasónak
előbb meg kellett értenie a szöveget ahhoz, hogy hangosan fel tudja olvasni. 67 Ráadásul a
Szentírás tekercsein a szöveg tagolása sem volt megoldott, a mondatokat többféleképpen
lehetett alakítani, hangsúlyozni. Tulajdonképpen a Tóra szövegének felolvasása is már
írásmagyarázói tevékenységet igényelt. Erre hamar kialakult egy egységes hagyomány,
azonban a törvény következtetéseinek alapja továbbra is az írott szöveg maradt. 68 Az írott
szöveggel − mind a narratívákkal, mind a háláchikus jellegű részekkel − az azt megcselekdeni
vágyóknak, értelmezőknek továbbra is nehézségeik adódtak. 69
Az elbeszélések megértésével kapcsolatos nehézségek például:
1. a szöveg kevés részletet közöl (pl. Gen 22. fej.);
‏,(לשון יתירה – j’tírá 2. máskor feleslegesnek tűnő információkat tartalmaz (lásón
ilyenek pl. a szövegben található ismétlések pl. Gen 24. fejezetében, vagy a
feleslegesnek tűnő nemzetségi táblázatok, pl. a Gen 36. fejezetében);
3. az olvasó ellentmondásokat érzékel (pl. Num 13:1–2 és Dt 1:22);
4. bizonyos helyeken úgy tűnik, hogy a büntetés nem illik egy bűntényhez (pl. Áron
az aranyborjúért nem lett megbüntetéve, itt úgy tűnik, hogy a bűn büntetés nélkül
maradt /Ex 32:2, 3, 5, 21/, vagy büntetést látunk bűn nélkül: Num 20:12 vö. Ex
17:1−7);
5. a szöveg strukturális problémái (félbeszakítás: elkezdődik József története /Gen 37.
fejezet/, azonban a 38. fejezetben megszakítja azt Júda története, vagy kronológiai
rendetlenség tapasztalható pl. a Num 9. fejezetének ideje és a Num 1. fejezetének
ideje között);
6. a nyelvezet problémái (pl: hapax legomenák, szinonimák, felesleges /lásón j’tírá/
vagy hiányzónak vélt szavak /lásón chászírá – חסירה ‏,/לשון grammatikai
66 Itt az i. sz. 7–10. sz., azaz a Textus Masoreticus (TM), a maszoretikus szöveg előtti időkről beszélek
természetesen, hiszen dolgozatom témája is jóval az ezt megelőző korszakot érinti.
67 Gondoljunk csak a magyarban a k.r.t mássalhangzókra, hányféleképpen tudnánk olvasni: keret, karát, köret,
körte, kert, kerít, körít stb.
68 Ettől eltérően Ákívá a felolvasott szöveget részesítette előnyben a következtetések levonásánál is, bővebben
lásd: 0.4. fejezet.
69 Ezeket röviden Yonatan Kolatch alapján foglalom össze. A narratívákra vonatkozóan bővebben lásd: Kolatch,
Yonatan: Masters of the Word. Traditional Jewish Bible Commentary. From the First Through Tenth Centuries
(Volume I.), KTAV Publishing House, Inc. Jersey City, N. J., 2006., 11−19. o., a háláchikus problémákra
vonatkozóan pedig: i. m., 19−21. o.
14