Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analízise egy ... - Or-Zse

(10) „árbé” – ez a góváj, „faja szerint” – hogy magában foglalja a cippóret
kerámimot. 316
(11) Most csak azokat alapoztam meg, amik ebből jönnek [ti. csak a vándorfajtákat],
a kopaszokat nem, honnét tudom levezetni a kopaszokat [ti. azt, hogy a
kopaszok is e rendelkezés tárgyát képezik]?
(12) A vers azt állítja „szolám” [kopasz sáska] – ez a nippól, „faja szerint”
magában foglalja az uskáfot [ami kopasz].
(13) Most csak azokat alapoztam meg [ezzel a szabállyal], amik ebből jönnek,
azokat, amik [vándor-fajták és] nem kopaszok, vagy [nem vándor-fajták és]
kopaszok, és nincs farkuk, de honnét tudom levezetni a farokkal rendelkezőket?
(14) A vers azt állítja „chárgol” [tücsök] – ez a rásón, „faja szerint” magában
foglalja a kárszefetet és a sáchlánitot[, és ezeknek van farkuk].
(15) Most csak azokat alapoztam meg, amik ebből jönnek, azokat, amik [vándorfajták
és] nem kopaszok, vagy [vándor-fajták és] kopaszok, amiknek nincs farkuk,
vagy van farkuk és nincs hosszú fejük, de honnét tudom levezetni a hosszú fejűeket?
(16) Azt mondtad, íme, le tudod vezetni binján ávval, a háromból.
(17) Az árbé jellegzetességei nem olyanok [minden tekintetben], mint a chárgólé.
És a chárgól jellegzetességei pedig nem olyanok [minden tekintetben], mint a árbéé.
És a kettő jellegzetességei nem olyanok [minden tekintetben], mint a szolámé. És a
szolám jellegzetességei nem [minden tekintetben] azok, mint a másik kettőé. 317
(18) A közös jellemző bennük – hogy négy lábuk van, négy szárnyuk, ízelt [ti.
szökkenő] lábaik vannak, és a szárnyaik befedik a testük nagyobb részét;
(19) ennélfogva minden, aminek négy lába van, négy szárnya, ízelt [ti. szökkenő]
lábai, és szárnyai, amelyek befedik a test nagyobb részét is [benne foglaltatik ebbe a
rendelkezésbe].
(20) Nemde a cárcúrnak 318 is négy lába, négy szárnya, ízelt [ti. szökkenő] lábai
[vannak], és a szárnyai befedik a test nagyobb részét? Vajon azt fogod mondani,
hogy az is engedélyezett?
(21) A vers azt mondja „chágáv”, − [vagyis] aminek a neve chágáv [ti. amit a
chágáv névvel illetnek]. 319
(22) Ha [tehát valaminek] a neve chágáv [az engedélyezett], annak ellenére, hogy
nem bír minden említett jellegzetességgel? A vers azt mondja [a chágáv név után,
hogy]: „faja szerint”, hogy [ezzel azt] tanítsa, hogy mindegyik karakterjeggyel
rendelkeznie kell.
(23) Ráv Ácháj kérdezte/megdöntötte/megcáfolta: De azokban az esetekben [amik a
versben említve vannak] nincs hosszú fejű.
(24) Te mindamellett, azt kellene, hogy állítsd, hogy ezek mind hasonlóak abban,
hogy mindegyik rendelkezik a fent említett jellezetességekkel, egy analógia
[azonban mégis] eldöntetlen és nincs ellenvetés ellene: [ti. hogy] ebben az esetben a
chárgól nem lenne szükséges, hogy említtessék, mivelhogy mindezzel a négy
jellegzetességgel bír, tehát levezethető az árbéból és a szolámból.
(25) De te bizonyára ellenzed ezt azon az alapon, hogy farkatlanok [és a chárgól
nem az];
(26) akkor itt is ellenezned kell azon az alapon, hogy közülük egyik sem hosszúfejű.
(27) Ráv Ácháj [így érvelt]: Az i-teni törvénynek nincs szüksége arra, hogy azt
állítsa: szolám, mert azt le lehet vezetni az árbéból és a chárgólból. Valójában,
milyen ellenvetést tudsz emelni?
(28) Azt, hogy az árbé nem kopasz – de a chárgól kopasz [és a szolám is],
(29) hogy a chárgólnak van farka – az árbénak nincs [és a szolámnak sincs],
315 A „faja szerint” általános kifejezés, melyet a név tesz egyedivé. A vers eleje szintén általános „Ezeket
ehetitek...” − tehát az általános és egyedi szabályával találjuk szembe magunkat.
316 Ez az utolsó kifejezés, és az utána következő szövegrész már a bChul 65b-ben található.
317 Az árbé nem kopasz és nincs farka, a chárgól kopasz és van farka a szolám pedig kopasz és nincs farka.
318 A cárcúr tisztátalan fajként volt ismeretes.
319 Ez a kvantifikáció kizárja a cárcúrt, mert az a chágáv néven nem ismeretes.
97