Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analízise egy ... - Or-Zse

felfogás szerint Mózes ötödik könyve bár az Írott Tóra része, mégis státuszát
tekintve az Írott és a Szóbeli Tóra között foglal helyet.
3. A Próféták és az Írások egyes részei is magyarázzák a Tórát (pl. az Ex 12:8−9 és a
Dt 16:7 ellentmondásban van, a 2Krón 35:13 tisztázza a szöveget).
4. Szóbeli Tan, mely a Talmudot és a midrásokat foglalja magában. A zsidó
hagyomány szerint enélkül nem volna teljes egészében érthető a Tóra, pl. azt sem
tudnánk, hogy mely munkákat ne tegyük szombatnapon stb.
A Szóbeli Tan kategóriái pedig Rámbám Misna-bevezetője alapján a következők: 97
‏,(פרושים מקובלים – m’kubbálím 1. Az Írott Tóra elfogadott magyarázatai (p’rúsím
melyek a szöveget igyekeznek érthetővé tenni.
2. Törvények, amelyek nem igazolhatók az Írott Tórából (háláchá l’móse misszínáj –
támpont) = támasz, אסמכתה)‏ bár a Talmudban ún. ászmáchtá ‏,(הלכה למשה מסיני
segítségével igyekeznek alátámasztani őket. Ez esetben tehát nem az Írott Tórából
kikövetkeztetett háláchákkal van dolgunk, hanem az Írott Tórából citált versek
csupán „emlékeztetnek” a Szóbeli Tanban lévő háláchákra. 98
E legfontosabb két kategóriát d’órájtának דאורייתא)‏ – „a Tórából”) nevezik
szemben a d’rábbánánnal ‏,(דרבנן)‏ amit rabbinikus eredetűként tartanak számon.
3. A Tórából kikövetkeztetett törvények (p’rúsím m’chuddásím – מחודשים ‏.(פרושים A
Cházál ehhez a sz’várát סברה)‏ – logika) 99 és a háláchikus midrás szabályait
használja. Van olyan vélemény, mely szerint ezek valódi levezetések, csak
egyszerűen elfelejtették őket, míg mások szerint ebben az esetben is előbb voltak
ismertek a törvények, s az exegetikai szabályok, illetve a sz’várá csak segítségül
szolgál a Tánáchból való igazoláshoz. Ez a csoport teszi ki a Talmud nagy részét.
4. Szokások (tákkánót – ‏,(תקנות azaz pozitív rendeletek.
5. Határozatok (g’zérót – ‏,(גזרות azaz negatív rendeletek.
A Talmudban időnként erre az utóbbi kettőre is találunk magyarázatokat, de azok is
az ászmáchtá kategóriájába tartoznak.
97 Kolatch, 85−88., 118. o. E tekintetben több felosztás is létezik, bővebben lásd: EJ: „Halakhah”, The Jewish
Encyclopedia. Funk and Wagnalls, New York, 1906–1910. online verzió: www.jewishencyclopedia.com,
továbbiakban: JE, „Oral Law”.
98 Steinzaltz, 55. o., Bővebben lásd: Halvini, 13−16. o., Mielziner, M.: Introduction to the Talmud. The
American Hebrew Publishing House, The Bloch Printing Company, Cincinnati – Chicago, 1894., 187. o.
99 Pl. bSzanh 74a. Erről bővebben lásd: Jacobs, Louis: Studies in Talmudic Logic and Methodology. (1961)
Vallentine-Mitchell, London, Republished paperback, 2006., 16–37. o., valamint Rabinowits, 113–127. o.
20