Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analízise egy ... - Or-Zse

fűződik. 580 A hagyományos metaforaelmélet öt tézise helyett a kognitív megközelítésmódban
a metaforának a következő jellemzőket tulajdonítják: (1) a metafora elsősorban nem a
szavak, hanem a fogalmak tulajdonsága; (2) célja nem (pusztán) esztétikai, művészi, avagy
retorikai, hanem a(z elvont) fogalmak megértésének segítése; (3) gyakran nem
hasonlóságon nyugszik; (4) nem felesleges díszítőelem, hanem az emberi gondolkodás és
megértés nélkülözhetetlen eszköze. 581
A kognitív nyelvészeti megközelítés szerint a metafora nem más, mint egy fogalmi
tartomány (céltartomány) megértése egy másik fogalmi tartomány (forrástartomány)
segítségével. 582 A metaforikus nyelvezet mögött tehát fogalmi metaforákat találunk, pl.: A
GONDOLATOK ÉTELEK fogalmi metafora alapján a következő metaforákat használjuk a
hétköznapokban: „Ez igazi szellemi táplálék“, „Sára falja a könyveket“, „Már napok óta
rágódom ezen a problémán.“ stb. 583 Köznapi megnyilatkozásaink során nem teszünk egyebet,
mintsem a nyelvi kifejezéseinkben a beszéd elemei által explicitté tesszük a mögöttük húzódó
fogalmi metaforát, tehát gondolkodásunk elemeit. A metaforák segítségével egy elvontabb,
absztraktabb fogalomkört (céltartomány) igyekszünk megérteni vagy megértetni egy
konkrétabb fogalomkör (forrástartomány) segítségével.
A kognitív szemlélet szerint a metonímiák szintúgy fogalmi természetűek, mint a
metaforák: a fogalmi metonímiák nyelvi metonímiák által ismerhetők fel. 584 Metonímiák
esetében két olyan dologról van szó, melynek egyik tagja – „közvetítő entitás” − ráirányítja a
figyelmet egy másikra −„célentitás” −, s ezek az entitások megfelelő közelségben,
„szomszédságban“ helyezkednek el egymással, szorosan összefüggnek. A célentitás a
közvetítő entitással akkor válik elérhetővé, ha ugyanabba az „idealizált kognitív modellbe“
tartozik. 585 Funkcióját tekintve a metaforát a megértés elősegítése végett használjuk, a
580 1980-ban közreadott Hétköznapi metaforáink című munkájukban jelent meg először az elmélet. In: Kövecses:
A metafora, 14. o. Az elmélet kritikáját és a rá adott lehetséges válaszokat lásd: Kövecses Zoltán: A fogalmi
metaforák elmélete és az elmélet kritikája. In: Világosság, 2006/8−9−10., 87−97. o.
581 Kövecses: A metafora, 14. o. Lakoff és Johnson analógiás megfeleltetéseivel szemben Glucksberg, Keysar és
McGlone kategorizációs elmélettel magyarázzák a konceptuális metaforák működését. Bővebben lásd: Schnell
Zsuzsanna: Metafora és Metareprezentáció – egy mentalista modell. In: Világosság, 2006/8−9−10., 111−127. o.,
113−114. o.
582 Kövecses: A metafora, 20. o.
583 Kövecses: A metafora, 20−21. o. A kognitív nyelvészeti hagyomány a fogalmi metaforát kis kapitálissal, a
nyelvi metaforát pedig dőlt betűvel szedi. Mikor ezzel az elmélettel dolgozom, én is ezt a hagyományt követem.
584 A továbbiak Kövecses: A metafora, 149. o. alapján.
585 Kövecses: A metafora, 149. o. „Ezek az entitások a világról való tapasztalatainkban egy összefüggő egészet
alkotnak, hiszen általában együtt jelentkeznek. Mivel a tapasztalatokban szorosan összekapcsolódnak, bizonyos
entitásokat az ugyanabban az idealizált kognitív modellben szereplő más entitások helyettesítésére
használhatunk.“ u. o. Ray Gibbs javaslata arra, hogy metaforával, avagy metonímiával találjuk-e szembe
magunkat az „olyan, mint“-teszt. „Kiválóan szerepelt most is, az énekmestere szerint egy pacsirta.“ Aki jól
185