Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analízise egy ... - Or-Zse

metonímia szerepe viszont az, hogy egy ugyanabba a tartományba tartozó, de nehezebben
elérhető célentitást elérjünk egy könyebben hozzáférhető közvetítő entitás segítségével. 586
A modern metaforaelméletek közül a legfontosabb, s legkidolgozottabb az ún. Grice-iánus
elmélet, melyet Ausitn és Grice nyomán Searle dolgozott ki. Grice a szó szerinti
jelentéselmélet híve, de ezen belül kontextualista metaforaelméletet vall. A kontextualista
metaforaelmélet lényege, hogy a metaforikus jelentés nem szó szerinti jelentés, hanem
pragmatikai hatások eredménye. Grice és Searle metafora-megközelítése azonban
némiképp eltér egymástól. Grice szerint ugyanis a beszélő valamit mond és valami továbbit
kommunikál, de amit mond, összhangban van azzal, amit kommunikálni szándékszik, míg
Searle szerint a beszélő valamit mond és valami mást kommunikál. 587 A Grice-i mond
illokúciós aktus, a searle-i mond pedig lokúciós aktus. 588
Grice kommunikációelméletéről már volt szó, csak emlékeztetésképp: Grice szerint
társalgás során az ember gyakran mond valamit, de amit közölni szándékszik az túlmutat a
szavak konvencionális jelentésén. A kommunikált többletet Grice társalgási implikatúrának
nevezi, a szavak, mondatok „teljes jelentése” tehát az adott szituáció, a helyszín, a
beszélgetőpartnerek háttérismeretei stb. alapján ismerhető meg. Tehát bizonyos esetekben a
konvencionális jelentés csak részleges sémát, vázat ad, s csak kontextuális bővítés során
jutunk el a mondottak „valódi jelentéséhez”. Grice szerint amit valaki mond, az szorosan
kapcsolódik a szavak konvencionális jelentéséhez, része annak, amit a beszélő kommunikálni
szándékozik. 589 Grice a metaforát a minőség maximáinak megsértése közé sorolja, 590 vagyis
ezzel azt mondja, hogy a metafora megsérti azt az alapelvet, hogy az ember ne mondjon olyat,
amit hamisnak tart (pl.: „Te vagy a szívem.”). A metaforák kategóriahibát tartalmaznak, s ha
tagadjuk a mondatot, triviális igazsághoz jutunk. Pl.: „Te nem vagy a szívem.” – triviálisan
igaz. Tehát ha a beszélő által látszólag mondottat tagadjuk, annak triviális volta miatt
lehetetlen, hogy a beszlő azt szándékozza közölni, amit mondott. „A legvalószínűbb
feltételezés szerint a beszélő a mondat kimondásával azt a jellegzetességet vagy azokat a
jellegzetességeket tulajdonítja a hallgatónak, amelyek tekintetében a hallgató (többé-kevésbé
egyértelműen) hasonlít az említett dologra.” 591 Grice szerint nem lehetséges, hogy a beszélő
énekel olyan, mint egy pacsirta. (metafora) „Kész csőd, ahogy dolgozik.“ Aki rosszul dolgozik olyan, mint a
csőd. (metonímia) Kövecses: A metafora, 150. o. Bővebben: i. m., 150−155. o.
586 Kövecses: A metafora, 152. o.
587 Zvolenszky: Grice…,16. o.
588 Zvolenszky: Grice…, 14. o.
589 Grice, 1969, 87. o., Zvolenszy: Grice…, 18. o.
590 Grice: Társalgás és logika, 9. o.
591 Grice: Társalgás és logika, 9. o.
186