Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analÃzise egy ... - Or-Zse
Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analÃzise egy ... - Or-Zse
Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analÃzise egy ... - Or-Zse
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Hasonlóságon<br />
alapuló<br />
SZÓKÉPEK (TROPUSOK)<br />
Hasonlóságon és<br />
érintkezésen<br />
alapuló<br />
Érintkezésen<br />
alapuló<br />
Metafora Szinesztézia Metonímia Hasonlat<br />
Megszemélyesítés Szimbólum Szinekdoché<br />
Allegória (látomás,<br />
komplex kép, képi<br />
tartalmú közhely,<br />
képzavar)<br />
Képszerű beszéd<br />
A három tropus, mely szóba jön tehát esetünkben a metafora, a metonímia és a<br />
szinekdoché. A metafora (átvitel) a leg<strong>egy</strong>szerűbb definíció szerint nem más, mint rövidített<br />
hasonlat, <strong>egy</strong> dologra <strong>egy</strong> másik dologgal referálunk valamiféle analógia alapján (pl. „Júlia a<br />
nap.” – hangzik Rómeó szájából). A metonímia (névcsere) a hagyományos elképzelés szerint<br />
nem hasonlóságon, hanem fogalmak érintkezésén alapul: mikor két fogalom jelentésmezeje<br />
érintkezik <strong>egy</strong>mással, asszociatív erejénél fogva a két dolog <strong>egy</strong>másra (is) vonatkozik,<br />
tulajdonképpen az <strong>egy</strong>ik nevet átvisszük a vele érintkező jelentésmezőre, és annak értelmében<br />
használjuk (pl. „Erről beszél az egész város.”– ti. a város lakosai). 559<br />
A szinekdoché<br />
(<strong>egy</strong>üttértés) a tradícionális elmélet szerint a metonímia <strong>egy</strong> alfaja, az érintkezés a nem és a<br />
fajta felcserélésén alapul: használatakor megváltozik <strong>egy</strong> szó jelentésének terjedelme (pl.<br />
„Hogy szuperál a gép?” – nem megnevezése a faj, pl. a számítógép helyett). 560<br />
„<strong>egy</strong>üttértés” kifejezés a logikai bennefoglalás viszonyára utal, általában valamiféle rész áll az<br />
egész helyett (pars pro toto) vagy fordítva (totum pro parte). 561 Többek szerint a metonímia<br />
az intenzionalitás mentén mozog, míg a szinekdoché az extenzionalitást aknázza ki. 562<br />
Stilisztikai szempontból fő funkciójukat tekintve a metaforát a költői nyelv, a metonímiát a<br />
köznyelv, míg a szünekdochét a hivatalos nyelv választékosságot kifejező karakterj<strong>egy</strong>ének<br />
szokás tekinteni. 563 A metaforaelmélészek szerint a nem-faj szinekdoché eleve az emberi élet<br />
és nyelv része. Fogalmi szinten a dolgok kategóriáinak rendjét, míg a nyelv strukturális<br />
szintjén a szemantikai relációkat aknázza ki, a kommunikációt tekintve pedig rendet teremt a<br />
Az<br />
559 Szikszainé, 125. o. Bővebben: Alakzatlexikon. A retorikai és stilisztikai alakzatok kézikönyve. (Főszerk.:<br />
Szathmáry István), Tinta, 2008. „Metonímia”<br />
560 Szikszainé, 126. o.<br />
561 Alakzatlexikon, „Szinekdoché”<br />
562 Pl. Nysenholc szerint, lásd: Nerlich, 309. o., továbbá Esnault szerint is így van, aki azt mondja, hogy ez azért<br />
van így, mert a szünekdokhé a jelenségeket osztályozásuk szerint, míg a metonímia működésük közben<br />
vizsgálja. Idézi: Nerlich, Brigitte – Clarke, David D.: Synecdoche as a cognitive and communicative strat<strong>egy</strong>. In:<br />
Andreas – Koch, Peter (ed.): Historical Semantics and Cognition Blank. Mouton de Gruyter, Berlin, 1999., 197–<br />
213. o., 210. o.<br />
563 Nerlich – Clarke, 209. o.<br />
179
Change language