Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analízise egy ... - Or-Zse

sejtetnek, s amelyek a jelenben, jövőben hasonló helyzetekben alkalmazhatók. 116 A midrás
tehát a Tórában található örökkévaló alapelveket, s az ezekhez való igazodást, az
alapelveknek megfelelő helyes cselekvés módját kutatja, ezért egyben életmód is, hiszen a
Tóra pontos, mindenre kiterjedő megértése és megcselekvése állandó odafigyelést kíván. 117
A zsidó hagyomány jellegénél fogva kétfajta midrásról beszél: háláchikusról és
ággádikusról.
1. A háláchikus midrás
A háláchá ‏(הלכה)‏ szó a hálách הלך)‏ – jár, megy) szóból származik, tulajdonképpen azt
jelenti: járandó út, életvezetés, ahogy járni/élni kell. A háláchikus midrás tehát a
Mindenható Törvényének megfelelő életvezetés, életmód kikutatása. Célja a Tórában
található törvények, rituális rendelkezések helyes alkalmazási módjának megtalálása,
valamint a már alkalmazott régi rendelkezésekből a Törvény megsértése nélkül a kor
kihívásainak megfelelően új rendelkezések levezetése és/vagy a régi kategóriákba való
beillesztése. 118 Bár a hagyomány a dársán דרשן)‏ – magyarázó) szóval először Semáját és
Ávtáljónt illeti, 119 elsőként mégis tanítványuk, Hillél gyűjtötte össze korának hét
legáltalánosabb szabályát – amikkel a Tórából az (új) rendelkezések kikutathatók vagy
igazolhatók –, melyeket nem sokkal később Rabbi Jismáél tizenháromra módosított.
2. Az ággádikus midrás
Az ággádá ‏(אגדה)‏ szót kétféle gyökből is eredeztetik. Az egyik elképzelés szerint az ágád
– összegyűjt, összefűz) gyökből származik, jelentése: gyűjtemény, összegyűjtött אגד)‏
[történetek], míg a másik elképzelés szerint a nágádból ‏(נגד)‏ ered, így jelentése: elbeszélés. 120
Általában negatívan definiálják, vagyis azt mondják, hogy ami nem háláchá, az ággádá.
Ebből következőleg minden ággádá, ami nem a Tóra-beli parancsolatok helyes
alkalmazásának kikutatásával, illetve azokból levonható újabb rendelkezések
116 Neusner egy matematikai modellhez hasonlítja ezt, amely egyszerűen a való világot absztrakt alapelvekké
konvertálja. Neusner: Judaism…, 6. o. Ez nem az Írás spiritualizálása, hanem annak közvetlen realizálása, vagyis
újra az van, mint ami akkor volt; az Írás napjainkban, napjaink az Írásban. Pl. a Második Templom lerombolása,
körülményei nem más, mint az elsőnek a megismétlése. i. m., 11., Ugyanakkor a történelem a zsidó
gondolkodásmódban mégis lineárisan halad előre, nem ciklikus, hiszen a rabbik nem abban hittek, hogy a
Templom újjáépülése és lerombolása állandóan ismétlődő folyamat lesz, hanem abban, hogy a Templom felépül,
de soha nem lesz újra lerombolva. Mózes első könyvétől a Királyok könyvéig nem csak egy történet van
elbeszélve, hanem azzal együtt le vannak fektetve Izrael létezésének paradigmái is. i. m., 13. o.
117 Jos 1:8
118 A háláchá szó egymagában a zsidó élet törvényeinek, eljárásainak összességét is jelöli.
119 Róluk azt tartották: „nagy bölcsek és nagy magyarázók דרשנים)‏ = dársáním)”. bPesz 70b
120 Ez utóbbi esetben azonban hággádáról kellene beszélnünk, amelyen egyébként a zsidó hagyomány a peszáchi
hággádát érti. (EJ: „Aggadah.”) A kérdést nem kívánom eldönteni, én azonban az ággádá szót használom az
összekeverhetőség elkerülése végett.
24