Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analízise egy ... - Or-Zse

Guggenheimer arra is felhívja a figyelmet, hogy a talmudi logika leírhatatlan
egyetlen Σ rendszerben, mindegyik rabbi neve egy-egy külön logikai rendszert képez,
mely önmagában, illetve az adott iskolán belül konzisztens. 368
121
Két állítás akkor
kapcsolható össze egy logikai művelettel, ha ugyanazon a rendszeren belül mozog. 369
Ez a példáinkban is jól nyomon követhető. 370 A kál váchómert, binján ávot és g’zérá
sávát mindegyik rendszer elfogadja, a különbség a többi szabály tekintetében van. 375
Guggenheimer elméletével kapcsolatban felvetődik néhány probléma, amit vagy
nem vett észre, vagy csak nem akart vele foglalkozni. Először is felmerül a ϕ
predikátum véleményem szerint önkényesen megválasztott, de legalábbis önkényesen
megválasztható volta. Az általam vizsgált esetben ϕ-t, − vagyis hogy bizonyos
esetekben kártérítést kell fizetni −, bár explicite tartalmazza a Szentírás mindegyik
esetben, azonban a rabbik által fel nem sorolt más esetekben is. Miért ezt a négy
esetet válogatják egybe? Valószínűleg valamiféle előzetes koncepció állhat a
háttérben. Kérdés továbbá φ predikátum megválasztása is – a végtelen mennyiségű
tulajdonságok közül nem lehetséges, hogy más tulajdonságot válasszunk ki, mint
közös pontot, s ez alapján ne az „emberi gondatlanságból történő káresetekre”
vonatkozzék a törvény? Valószínűleg – legalábbis ebben az esetben – már egy létező
háláchához kereshettek Tóra-beli bizonyítékokat a rabbik. Ezzel szemben azonban
vannak olyan esetek is, ahol nem kevésbé érzékelhető, hogy esetleg valamiféle
prekoncepción alapul a levezetés. Ha például visszaemlékezünk a 9. példánkra, ahol a
binján ávval a „fog” és a „szem” esetéből levont „kiálló testrész sérülése” kitételként
szerepel az általánosan levont háláchában, inkább egy görcsösen a „betűhöz”
ragaszkodó következtetéssel találkozunk. Úgy tűnik, hogy a binján áv szabály
egyfajta extenzionális, merev, a törvények értelmének mélyét figyelembe nem vevő
módon működik. Ribbúj úmiút úribbújjal például láthattuk, hogy a „sérülés, melynek
következtében a testrész elveszíti funkcióját” − intenzionalitás mentén történő −
368 Guggenheimer, 181., 184. o. Ezt jól láthattuk a 9. példánkban.
369 Guggenheimer, 184−185. o. Például Rabbi Jismáél és R. Ákívá iskolája is külön következtetési
rendszert alkot, sok esetben nem kompatibilisek egymással. Így például a k’lál úfrát úk’lál szabály az
extenziókkal, míg a ribbúj úmiút úribbúj az intenziókkal foglalkozik. Ákívá elméletét a hegeli
dialektikus logikához hasonlítja. (Guggenheimer, 187−188. o.) Rabbi Simeon bár Jóhájnak, a kabbala
atyjának logikáját pedig teljesen az intenzionlális logika tárgykörébe sorolja. Guggenheimer a bBMec
115a-t hozza illusztrációként, ahol a Dt 17:17 versének magyarázata: mindig az intenzión vitatkozunk.
Annak ellenére, hogy az ok említve van, nem a feleségek sokaságára referál. Ezért a királynak tilos
elvennie egyetlen olyan feleséget, aki rosszra viszi őt, és tilos elvennie sok szent és bűntől mentes
feleséget is.
370 Lásd pl. 9., 12. példa.
375 Guggenheimer, 189. o. Guggenheimer nem tudja eldönteni, hogy a hekkés csak Ákívá rendszerén
belül elfogadott-e, vagy más rendszerekben is.