Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analÃzise egy ... - Or-Zse
Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analÃzise egy ... - Or-Zse
Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analÃzise egy ... - Or-Zse
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
2. Hekkés<br />
A hekkés esetével a binján áv nem összetéveszthető, hiszen hekkés esetén (1) a verseknek<br />
<strong>egy</strong>más mellett kell lenniük (iuxtapositio) és általában (2) nem általános szabályra<br />
következtetünk vele.<br />
3. G’zérá sává<br />
Solomontól, valamint az imént említett izraeli kutatóktól eltérően Adin Steinzaltz a binján<br />
ávot a g’zérá sávához érzi közelinek, véleménye szerint elvükben hasonlítanak, logikai<br />
struktúrájukban azonban különböznek <strong>egy</strong>mástól. 626 Mindkét szabály analogikus, s bizonyos<br />
esetekben könnyen összetéveszthetők. Különbségeik:<br />
1. Ha exegetikai jellegű g’zérá sáváról van szó, a különbség: binján ávval általános<br />
szabályt vonunk le (pl. 2. példánknál a ruha esetében), míg g’zérá sávával csak <strong>egy</strong><br />
másik esetre következtetünk (pl. lásd 1.1. fejezetben a böjttel kapcsolatos példát).<br />
2. Háláchikus g’zérá sává esetén szintén nem általános szabályt állapítanak meg,<br />
hanem csupán <strong>egy</strong> tánáchi verset értelmeznek <strong>egy</strong> hasonló segítségével (pl. lásd az<br />
1.1. fejezetben a példát).<br />
3. Binján ávval következtethet az ember maga, g’zérá sávával csak akkor, ha azt a<br />
mesterétől tanulta. 627<br />
4. K’lál úfrát úk’lál és ribbúj úmiút úribbúj<br />
Ezt a két szabályt a 1.1. fejezetben nem az analogikus, hanem elsődlegesen a szöveget<br />
tisztázni kívánó szabályok közé soroltuk. 628 Előbbi Jismáél, míg utóbbi Ákívá rendszerének<br />
része. 629 Olyan esetekre lettek bevezetve, amikor a szövegben előbb <strong>egy</strong> általános, majd <strong>egy</strong><br />
<strong>egy</strong>edi, majd ismét <strong>egy</strong> általános kifejezés áll. Például a 12. példánkban a sáskákkal<br />
kapcsolatban olvastuk: (1) „minden sáskát”, (2) fajmeghatározás, majd ismét (3) „mindent,<br />
626 Steinzaltz, 257. o.<br />
627 Rásí szerint a kál váchómer kivételével <strong>egy</strong>etlen levezetést sem alkalmazhat az ember maga, hacsak nem<br />
hagyományként lett átadva (bSzukk 31a). A Tószáfót ezzel nem ért <strong>egy</strong>et, szerintük a g’zérá sáván kívül<br />
mind<strong>egy</strong>ik middával következtethet az ember önállóan. Kolatch, 150. o.<br />
628 Guggenheimer szerint is vizsgálatuk nem annyira a logika, mint inkább a szintaxis tárgykörében vizsgálandó.<br />
Guggenheimer, 186. o.<br />
629 Chernick (1983/1984) a hagyományos elvet védi, miszerint a tánnák idejében a k’lál úfrát és a ribbúj úmiút<br />
módszer két tisztán különválasztható hermeneutikai megközelítést takart. Az idő folyamán <strong>egy</strong>re hasonlóbbá<br />
váltak, mígnem parallel kifejezéseknek tekintették őket. Solomon amellett érvel, hogy ez nem két módszer,<br />
hanem két leíró nyelv volt, s csak a harmadik században, Jismáél és Ákívá után kísérelték meg a módszerek<br />
megkülönböztetését. Solomon, 19. o.<br />
196
Change language