08.05.2014 Views

Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analízise egy ... - Or-Zse

Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analízise egy ... - Or-Zse

Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analízise egy ... - Or-Zse

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

A hellén befolyás tulajdonképpen a hasmóneus háborúk kezdetétől érvényesült, az<br />

<strong>egy</strong>iptomi zsidók teljesen el is görögösödtek. Steinzaltz szerint nem tudni, hogy Izraelben<br />

mennyire volt erős a hellenizmus, mindenesetre létezett <strong>egy</strong> <strong>rabbinikus</strong> tiltás a görög<br />

bölcsesség tanulmányozásával kapcsolatban. 696 A tiltás nem volt teljeskörű, mivel a nászí<br />

családjának tagjai foglalkozhattak vele azért, hogy az uralkodó hatalommal szót értsenek. Más<br />

modern zsidó tudósok szerint a zsidó rabbik minden generációja nagyon jól ismerte a görög<br />

filozófiát és kultúrát. 697 A tánnák időszakában pedig engedélyezett volt a rabbik számára,<br />

hogy görög fordításokat használjanak. 698 De miben is állt a görög befolyás?<br />

Azzal az elképzeléssel, hogy a talmudi hermeneutikai szabályok magukon hordozzák az<br />

arisztotelészi logika nyomait, a modern korban először Adolf Jellinek hozakodott elő a 19.<br />

században. 699 Az elképzelés széles körben elfogadottá vállt, Adolf Schwarz a Der<br />

Hermeneutische Syllogismus in der Talmudischen Litteratur című mű szerzőjére is nagy<br />

benyomást gyakorolt. 700 Az általam a 3. fejezetben citált többnyire kortárs kutatók szinte<br />

mind<strong>egy</strong>ike azonban azon az állásponton van, hogy a <strong>rabbinikus</strong> szövegekben sehol nem<br />

találunk Arisztotelész formális rendszeréhez hasonlót, persze ez nem zárja ki azt, hogy<br />

néhány formális jellegű következtetés ne volna a Talmudban. Ezt támasztja alá Maimonidész<br />

interpretációkat, ezek harmonizálását, logikai következtetéseket találunk, tömegesen fordulnak elő a logikai<br />

műveletekre jellemző tipikus fordulatok… A <strong>rabbinikus</strong> irodalom nagy része logikus, racionális, tudományos<br />

érvelés – ez a megközelítésmód a szentírási szövegektől teljesen idegennek látszik.“ Ruff, 247. o. Ruff Tibor<br />

szerint elképzelhető, hogy Jézus pont a hellenisztikus jellege miatt utasította el ezt a módszert, s a régi profetikus<br />

gondolkodás- és kifejezésmódhoz való visszatérést sürgette. A hellén és zsidó gondolkodásmód hátterében mély<br />

világnézeti különbség áll: „az isteni Szellemtől függő, irracionális indíttatásokra (is) figyelő, alapvetően a<br />

természetfölöttire orientált, racionalista helyett spiritualista, álmokra, látomásokra, csodákra, jelekre építkező,<br />

ezeket kereső, a megértésen túl az intuícióra hagyatkozó, abszurditásig feszített hitet követő, ekszatikus<br />

viselkedésmódokat is produkáló, érzelmileg is szenvedélyes prófétai, keleties, sémita világnézet radikálisan<br />

különbözik a szkeptikus és cinikus, biztosnak csak az értelem logikailag belátható meggyőződését elfogadó,<br />

matematizált, többé-kevésbé materialista hajlamú görög filozófiai világnézettől.“ Ruff, 248. o.<br />

696 Steinzaltz, 16. o.<br />

697 Steinzaltz, 17. o. A <strong>rabbinikus</strong> irodalomban is rengeteg átvett görög szó van. Azon túl pedig elég csak Pál<br />

apostolra gondolni, aki farizeus háttérből, Gámliél iskolájából származott, s az Újszövetségben leveleiből<br />

<strong>egy</strong>érteműen kimutatható a görög filozófia és irodalom alapos ismerete.<br />

698 Steinzaltz, 18. o.<br />

699 Jacobs, 9. o.<br />

700 Jacobs erre vonatkozó cáfolatát lásd: Jacobs, 3−9. o. Jacobs megemlíti, hogy <strong>egy</strong>ébként található a<br />

Talmudban szillogizmus, de az nem a kál váchómer. A bPesz 7b-t hozza példának, ahol az a kérdés, hogy<br />

minden tekintély <strong>egy</strong>etért abban, hogy áldást kell mondani a pészách előtti kovász keresése vallási parancsának<br />

végrehajtása előtt. Felmerül a kérdés: Honnét tudjuk? „Mert R. Júda mondta, hogy S’múél mondta: Minden<br />

vallásos ceremónia előtt áldást kell mondani, mielőtt belekezdenek elvégzésébe.”<br />

( ) Ennek képlete: Vezető premissza: Minden vallásos<br />

ceremónia előtt áldást kell mondani. Alpremissza: A kovász keresése vallásos ceremónia. Konklúzió: Ezért a<br />

‏(הכל)‏ „hákól” kovász keresése előtt áldást kell mondani. Ezek a fajta „talmudi szillogizmusok” gyakran a<br />

terminussal vannak bevezetve. További példák: BK 61a, bKet 10b, bChul 59a-b, bChul 2b-3b stb. Jacobs, 7−8.<br />

o. A middót és a szillogizmusokkal kapcsolatos modern kutatásokhoz bővebben lásd:<br />

רביצקי אבירם׃ לוגיקה אריסטוטלית ומתודולוגיה תלמודית.‏ יישומה של הלוגיקה האריסטוטלית בפרושים למידות<br />

שהתורה נדרשת בהן.‏ מאגנוס,‏<br />

אברהם,‏ מיכאל:‏ ה״קל וחומר״ כסילוגיזם מודל אריתמטי.‏ :nI הגיון,‏ תשנ״ג<br />

o . 5−5o . ,<br />

213<br />

ירושלים,‏ . 500o

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!