Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analízise egy ... - Or-Zse

17. A Mindenható nem elvont fogalmakban, hanem képekben, egyedi esetekben beszél,
úgy, hogy a legegyszerűbb ember is értse. Az Írás tehát gyakori és általános
esetekről beszél הכתוב בהווה)‏ ‏,(דבר s mindig a legáltalánosabb eset van említve. 129
18. „A Tóra emberi nyelven beszél” ( תורה כלשון בני אדם ‏.(דברה Ez jelentheti azt, hogy a
nyelvben mint nyelvben rejlő problémák miatt érzékelünk a szöveg értelmezésében
nehézségeket. Ez tehát nem a Héber Szentírás és nem is csupán a héber nyelv,
hanem minden természtes emberi nyelv sajátja.
19. A Tóra nem emberi nyelven beszél: a Szentírásban minden van valamiért, minden
szónak, ragnak, betűnek, látszólagos „hibának”, diszítésnek oka van, azzal a
Mindenható valamire utal, valami többet akar vele mondani.
20. Nem mindegy, hogy a Mindenható mit mond el, és mit nem, s amit elmond azt
miért éppen úgy mondja. Oka van annak, hogy a Mindenható pontosan azt mondta,
amit mondott, azokat a szavakat használta, amiket, és nem másokat, továbbá hogy
úgy mondott valamit ahogy és nem pedig másképpen.
21. Bármely szó, szókapcsolat, mondatrész kiragadható a kontextusból, azért, hogy a
Szentírás más helyeivel összekapcsolva újabb jelentéshez jussunk.
22. Bármely szó, szókapcsolat, mondatrész kiragadható a kontextusból, azért, hogy azt
„radikálisan szó szerint” értelmezzük.
0.3. A háláchikus midrás módszerei: Hillél és Jismáél szabályai
A továbbiakban a háláchikus midrás két legfontosabb szabálygyűjteményét veszem sorra,
mindenekelőtt azonban az írásmagyarázati szabály, elv – héberül middá ‏,(מדה)‏ többesszáma
middót ‏(מדות)‏ – szó jelentését tisztázom. A middá jelentése: terjedelem, kiterjedés, mérték,
méret, továbbá tulajdonság, jellegzetesség, attribútum, mód, mely harmadsorban mint
(írásmagyarázati) szabály, elv használatos. 130 A szó többrétű jelentéséből látszik, hogy az
adott írásmagyarázati szabály nem más, mint egyfajta mérték, mód(szer), amit egy tórai
parancs pontos megértéséhez, megfejtéséhez, adott életkörülményekhez való
129 mBK 5:7 Kolatch szerint tulajdonképpen erről szól a binján áv, vagyis archetipusokat, példákat ír le nagyon
általános törvényekhez. Kolatch, 111. o.
130 Klein, Ges, Jastrow, Marcus: A Dictionary of the Targumim, the Talmud Babli and Yerushalmi, and the
Midrashic Literature. Hendrickson Publ., Peabody, 2005., a továbbiakban: Jas.
27