Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analízise egy ... - Or-Zse

éppen emiatt kevésbé kellemes, hiszen hosszabb.” 571 Ez a felfogás tehát azt sugallja, hogy a
metafora nem más, mint sűrített hasonlat, melyben az „olyan, mint” kifejezést mellőzzük.
Black példájával élve a két elmélet közötti árnyalatnyi különbség a következő: „Richard egy
oroszlán.” mondat a helyettesítés-elmélet szerint nagyjából ugyanazt jelenti, mint a „Richard
bátor.” mondat, míg a hasonlóság-elmélet szerint azt, hogy „Richard olyan (bátorságát
tekintve), mint egy oroszlán.” M mindegyik elmélet szerint SZ egyenértékű helyettesítője.
Max Black élesen bírálja a hasonlóság-elméletet, mondván, hogy „már-már a
semmitmondással határosan homályos.” 572 A legfőbb kérdés azonban, hogy a hasonlóság
vajon objektíven adott-e, s ekkor a metaforák megalkotását szigorú szabályok irányítják, vagy
inkább maga a metafora használata teremti meg a hasonlóságot. De mivel a hasonlóság
kérdése alapvetően metafizikai probléma, a hasonlóság fogalma, s maga a hasonlósági reláció
így elvileg nem volna magyarázható. 573
571 Arisztotelész: Rétorika. (Ford.: Adamik Tamás), Gondolat, Bp., 1982., 10. fejezet, 1410b, 197. o. „A hasonlat
is metafora, mert csak egy kicsit különbözik tőle; hiszen amikor a költő azt mondja Akhilleuszról »miként egy
oroszlán, előretört« – ez hasonlat, amikor pedig azt: »az oroszlán előretört« – metafora. Mivel mindketten
bátrak, névátvitellel oroszlánnak nevezte Akhilleuszt.” i. m., 4. fejezet, 1407., 183. o.
572 Black: A metafora, 440. o.
573
Huoranszki, 149. o. Quine szerint a nyelv megtanulásának mechanizmusa segíthet hozzá a kérdés
megfejtéséhez: rámutatással megtanuljuk mi a „sárga” − esetlegesen még azt is közlik velünk, hogy a színekről
van szó −, majd később velünk született hasonlósági érzékünknél fogva beazonosítjuk a sárga dolgokat. Ezt
intuitív hasonlóságfogalomnak nevezi. Az intuitív hasonlóságérzék velünk született tulajdonság, irracionális és
tudattalanul működik az emberben. Quine szerint azonban a tudományos kutatások módosítják hasonlósági
mértékünket. Az intuitív fajták és az elméleti fajták tehát nem teljesen fedik egymást. (Quine, Willard van
Orman: Természeti fajták. In: Forrai Gábor − Szegedi Péter (szerk.): Tudományfilozófia: Szöveggyűjtemény.
Áron Kiadó, Bp., 1999. http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/tudfil/ktar/forr_ed/termfajt2.htm Letöltés ideje: 2010.
11. 18. 16.38) A hasonlóság fogalma, a hasonlósági reláció azonban továbbra sem magyarázható, Huoranszki
Ferenc szerint csak akkor kerülünk közelebb a tulajdonság, hasonlóság kérdéseinek megválaszolásához, ha
kutakodásunkat kiterjesztjük az aktuális világon túl a lehetséges világokra. Az esszencializmus szerint a
dolgoknak vannak lényegi tulajdonságai, amelyeknek elvesztése esetén a dolog azonossága is elvész, s vannak
olyan tulajdonságok is, amelyek változása esetén a dolog még ugyanaz marad. (Huoranszki, 225. o.) Esszenciális
tulajdonságoknak azokat nevezzük, melyekre a „Mi ez?” kérdésre válaszolni tudunk. Az esszencializmussal
szemben a hasonmás-elmélet a vizsgált kifejezés kontextusától teszi függővé, hogy mi számít esszenciális
tulajdonságnak és mi nem: „Egy tulajdonság akkor esszenciális, ha egy adott tárgy vonatkozásában, és egy adott
tényellentétes ítélet kontextusában nincs olyan lehetséges világ, amelyben a tárgy hasonmása ne rendelkeznék az
adott tulajdonsággal.” (i. m., 237. o.) A tulajdonságok, hasonlóság magyarázatában a másik lehetséges
megközelítést az okság problémája nyújtja, mely elválaszthatatlan a tulajdonságok elemzésétől, egymástól
teljesen különböző dolgokat és jelenségeket gyakran az általuk kiváltott vagy elszenvedett oksági hatások miatt
tartunk hasonlónak. (i. m., 152. o.) „A tényellentétes kijelentések lehetséges világok segítségével történő elemzése
mármost lehetővé teszi, hogy kiválasszuk egy esemény végtelenül sok lehetséges leírása közül azokat, amelyek az
esemény kauzálisan hatékony tulajdonságaira utalnak. Ez az elemzés azonban csak akkor lesz elfogadható, ha
meg tudjuk mutatni, mi teszi igazzá a kauzális kapcsolatot kifejező tényellentétes kifejezéseket.” (i. m., 152. o.)
Az egyik világban például a ciános kávé halált okozott, a másik világban aki nem ivott ilyen kávét, az nem halt
meg. A legközelebbi lehetséges világban tehát az illető még él, mert nem ivott ciános kávét. A távolabbi világok
kevésbé hasonlítanak. „A kauzális állítás igazságfeltételeinek meghatározása során tehát azok a világok
relevánsak, amelyekben a természet törvényei azonosak az aktuális világ törvényeivel (vagy azokhoz a leginkább
hasonlók).” i. m., 153. o. A természti fajtákkal kapcsolatban kicsit könnyebb a hasonlóság meghatározása, erről
bővebben lásd: Putnam, Hilary: The Meaning of “Meaning”.
http://internalism.googlegroups.com/web/Putnam%20-
%20The%20meaning%20of%20%27meaning%27.pdf?gda=IDF0nHMAAAC8eiay4NjuCEWc7TaZISPTyxmk
182