Binján áv - A rabbinikus gondolkodásmód analízise egy ... - Or-Zse

Mint látjuk, a Tóra biztosítja ennek az intézményesített rendszernek a jogát, felmerül
azonban a kérdés, hogy mi történik akkor, ha egy a Mindenható által küldött próféta lép fel
vele szemben? A Tánáchban számos példát találunk ilyesmire. Ráadásul maga a Talmud is
kifejezi abbéli aggodalmát, hogy a Kinyilatkoztatástól számítva a generációk folyamatosan
degenerálódtak (j’rídá háddórót – ‏,(ירידה הדורות 90 ezért a korábbi mesterek sokkal nagyobb
tekintéllyel bírnak, mint a későbbi rabbik. 91
19
Rámbám például azt mondja, hogy aki
ellentmond a Cházál tekintélyének az eretnek és nincs része az eljövendő világban. 92 A
rabbinizmus a kérdés megoldásaként a hagyományt a kinyilatkoztatás szintjére emelte. 93
A Talmud arra a kérdésre, hogy „Mi a Tóra?” ( ), a következőt válaszolja: „A
Tóra magyarázata.”( ). 94 Általánosan elfogadott, ortodox körökben pedig
radikálisan képviselt nézet az, hogy a Szóbei Tan is átadatott Mózesnek Színájon, az Írott
Tórát nem lehetne érteni a Szóbeli nélkül. 95 A zsidó hagyományon belül találhatunk egy
hierarchiát a szövegek tisztázásával kapcsolatban: 96
1. A legszűkebben vett Tóra Mózes első négy könyve.
2. Mózes első négy könyvét először is a D’várím, − vagy a Cházál szerint a Misné
Tórá תורה)‏ ‏(משני − tisztázza (pl. a Dt 22:1 magyarázza a Ex 23:4-et). Rabbinikus
s `dA[) !WdßyzIy> al{ïw> War"_yIw> W[åm.v.yI ~['Þh'-lk'w>
Lásd továbbá: Dt 16:18−22
90 „A korai mesterek szíve olyan széles volt, mint az úlám kapuja, a későbbieké mint a héchál kapuja, de a miénk
olyan, mint egy tűben a lyuk.”
( – bEruv 53a)
Rási: „a korábbi generációk jobbak voltak és sokkal igazabbak, mint a későbbiek”.
( – bRH 25b-hez)
91 Az ámórák például a tánnákat szentként tisztelték.
92
Kolatch, 77. o. Gershom Scholem szerint ez a jelenség strukturálisan ugyanaz, mint a katolikus
hagyományban, ahol pl. a VII. Egyetemes Zsinat 787-ben kimondja: „Átkozott legyen, aki elveti a hagyományt.”
Scholem, Gershom: Kinyilatkoztatás és hagyomány mint vallási kategóriák a zsidóságban. In: A kabbala helye
az európai szellemtörténetben. Válogatott írások I-II., Atlantisz, Bp., 1995. I., 23−54. o., 31. o.
93 A prófécia és a törvény közti ellenmondásról bővebben lásd: Rabinowits, Abraham Hirsch: The Study of
Talmud. Understanding the Halachic Mind. Jason Aronson, 1996., 85–97. o.
94 bKidd 49a−b
95 A bBer 5a a Ex 24:12-t („És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Jöjj fel hozzám a hegyre és légy ott; hadd
adjam neked a kőtáblákat, meg a tant és a parancsolatot, melyeket írtam, hogy tanítsam őket.”
hn"“T.a,w> ~v'_-hyEh.w< hr"h' Þh' yl;²ae hleî[] hv,ªmo-la, hw"÷hy> rm,aYO“w:
`~t'(roAhl. yTib.t;ÞK' rv !b,a,ªh' txoålu-ta, ^øl.
) úgy magyarázza, hogy a Mindenható Mózesnek az Írott Tórát együtt adta a Szóbeli Tórával – ti. „a
parancsolattal”, ami a Misna, „melyeket írtam”: ez a Próféták és az Írások, „hogy tanítsam őket”: ez pedig a
G’márá. A bGitt 60b-ben pedig az Ex 34:27-et („És mondta az Örökkévalő Mózesnek: Írd fel magadnak e
szavakat, mert e szavak szerint kötöttem veled szövetséget és Izraeéllel.”
yKiú hL,ae_h' ~yrIåb'D>h;-ta, ^ßl.-bt'K. hv,êmo-la, ‘hw"hy> rm,aYOÝw:
`lae(r"f.yI-ta,w> tyrIßB. ^±T.ai yTir:óK' hL,aeªh' ~yrIåb'D>h; ŸyPiä-l[;
) a következőképp: „írd fel magadnak” (^ßl.-bt'K.) – ez az Írott Tóra, „e szavak szerint” (~yrIåb'D>h; ŸyPiä-l[;) – pedig a
Szóbeli Tóra, ami a rabbik szerint így elsőbbséget jelent a szövetségkötésben az Írot Tórával szemben. Bővebben
lásd: Kolatch, 79−81. o. A szadduceusok elutasították a Szóbeli Tan i-teni eredetét és érvényességét, s ezzel
együtt a rabbik tekintélyét és magyarázatait is. Csak az explicite Írott Tórában lévő törvényeket, dolgokat
fogadták el.
96 Kolatch, 9−10. o. alapján.