A kiadvány letöltése - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...

10 ELÕSZÓ
lezárt korszak része, amely ezért kerek, jól felépített személyes történetekbe rendezhetõ.
Kulturális hatása máig eleven, nem egy területen meghatározó, szereplõinek korabeli
tevékenysége zömében jól és hatásosan dokumentált (például képekben és hangokban
könnyen megidézhetõ, hiszen a „hatvanas évekre” esett a tömegkommunikáció
forradalmának kibontakozása Magyarországon). Ezek a szereplõk zárt társadalomban
éltek, történeteik nem vagy nem könnyen ellenõrizhetõk – mindez kedvezõ lehetõséget
ad mítoszok és ellenmítoszok képzõdésére.
A szereplõk jelentõs része él és aktívan emlékezik ma is. Ezért szinte valamenynyi,
a korszakkal foglalkozó történetírói narratíva bõségesen merít a különféle személyes
emlékezetek dokumentumaiból. Munkánk során errõl mi sem kívántunk lemondani,
noha nem volt kitüntetett célunk a személyes emlékezetek „ütköztetése” más
típusú dokumentumokkal, vagy éppen egymással. Nem célja ez ennek az interjúöszszeállításnak
sem.
A „hatvanas évek” tanulmányozása során nem kezdtünk rendszeres, erre a korszakra
összpontosító interjúkészítésbe. Úgy gondoltuk, hogy az 1956-os Intézet Oral
History Archívumában tárolt sok száz életútinterjú és önéletrajz elegendõ alapanyag
ahhoz, hogy a „hatvanas évek” személyes történeteibõl sokszínû és sok szempontú
válogatás készülhessen. E döntés nyomán azonban nagyon sajátos emlékezeti lenyomat
keletkezett, amelyet az interjúgyûjtemény jellege határoz meg.
Az 1956-os Intézet Oral History Archívumának alapját képezõ életútinterjúk felvétele
a nyolcvanas évek elején kezdõdött. 3 Hegedûs B. András és Kozák Gyula szociológusok
a nyolcvanas évek gazdasági vezetõinek életútját vizsgálták, s emellett elkezdték
összegyûjteni a forradalom résztvevõinek személyes emlékeit. Az elsõ ilyen
nagyobb vállalkozás kollektív interjú volt, amely magára a forradalomra, közvetlen
elõzményeire és utóéletére összpontosított. 4 Ezt követõen az évtized közepétõl a Soros
Alapítvány támogatásával, az Országos
3 Lásd Kozák Gyula–Kõrösi Zsuzsanna–Molnár Adrienne
(írta és szerk.): Budapesti Oral History Archívum – Intézete keretében egyéni interjúk készül-
Közmûvelõdési Központ Mûvelõdéskutató
Oral History Archive, Budapest 1981–1996. Budapest, 1996, tek, megszólaltatva a XX. század tanúit, a
1956-os Intézet, 154 p. és www.rev.hu. Az Oral History Archívum
(az összes interjúk naprakész jegyzéke itt elérhetõ). nelmi események alakítóit, elszenvedõit, A
(hivatalosan elhallgatott vagy átírt) törté-
4 A kerekasztalnak nevezett, hóhapokig tartó kollektív rendszerváltás után az Archívum az 1956-
emlékezés résztvevõi Donáth Ferenc, Göncz Árpád, os Intézet része lett, és a felvételek folytatódtak.
Az elsõ, kollektív visszaemlékezés-
Halda Alíz, Hegedûs B. András, Litván György, Mécs Imre,
Mérei Ferenc, Rácz Sándor és Vásárhelyi Miklós voltak,
a kérdezõ szerepét Csalog Zsolt, Kozák Gyula és Sza-
az interjúalanyok teljes élettörténetének
tõl eltekintve az interjúk kezdettõl fogva
bó Miklós látták el. Lásd Budapesti Oral History Archívum,
8. p.
közepétõl mind több „célzott interjú”
rögzítésére törekedtek. A kilencvenes évek
ké-