A kiadvány letöltése - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...
A kiadvány letöltése - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...
A kiadvány letöltése - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
93<br />
1968 – PÁRIZS, PRÁGA<br />
életemben elõször láttam, hogy egy államrend ellen fel lehet lázadni, és nem lõnek le • és ez<br />
ˆ<br />
megint<br />
a homlokunkra nyomta a Júdás-bélyeget • föllángol ismét a politikai érdeklõdés • mindenki Dubceknek<br />
drukkolt • gazemberség bevonulni! • az esemény szükségszerûnek lett beállítva • a cseh 68-tól<br />
teljesen kiborult<br />
KONCZ CSABA, 2001: 68 nagyon font<strong>os</strong> dolog volt számomra. 1968. május elején érkeztem<br />
meg Párizsba, aznap, amikor a Sorbonne-t elfoglalták az egyetemisták. Belecseppentem<br />
68 közepébe. <strong>Az</strong>nap emelték az elsõ barikádot a Sorbonne elõtt. Én<br />
is építettem, Borovi Janóval, akit Pestrõl ismertem, jó barátom volt, nála laktam<br />
Párizsban. […] Alapélmény volt számomra 68 Párizsa, mert ebben nyakig benne<br />
voltam. 56-ban nem, mert akkor Sopronban voltam. Mindennap, miután felkeltünk,<br />
kimentünk az utcára. Nagy tüntetések, félmillió ember. A Sorbonne-on az<br />
egyik nap Sartre tartott beszédet a nagy aulában. Én is ott szorongtam a tízezer<br />
ember között, nem értettem egy szót se belõle, mert akkor még nem tudtam<br />
franciául, ennek ellenére Sartre-ot élõben látni, már az élmény volt! A Sorbonnenal<br />
szemben elfoglalt moziban éjjel-nappal Godard-filmeket játszottak, mert õ<br />
volt a legforradalmibb a franciák között. Ott filmezett a barikádokon.<br />
<strong>Az</strong> idõ egyik részét a Sorbonne-on töltöttük, másik részét az utcán. Este otthon<br />
pedig Bachot hallgattuk. Én verseket írtam. Ezek a forradalom által befolyásolt<br />
versek. Ez a dolog nagyon felbolygatott. Életemben elõször láttam, hogy egy államrend<br />
ellen fel lehet lázadni, és nem lõnek le. Amikor Cohn-Bendit elment<br />
Angliába, mert meghívták egy tévéelõadásra, akkor nem engedték vissza a franciák,<br />
mert De Gaulle kitiltotta õt Franciaországból. Hatalmas manifesztáció, félmillió<br />
ember az utcán. Képzeld el, Párizsban félmillió francia azt üvölti, hogy õ<br />
német és zsidó. Szolidaritásként Cohn-Bendit mellett, aki német és zsidó származású<br />
volt, és õ indította el a francia forradalmat. Ott kezdõdött, hogy nem engedték<br />
be többek között a lányokat a fiúkollégiumba vagy fordítva, és ez ellen<br />
kezdtek el lázadni. Cohn-Bendit barátnõje a rektor lánya volt, és csak azért nem<br />
rúgták ki az egyetemrõl, mert a lány az apjánál megvédte õt. Ha kirúgták volna,<br />
akkor elõbb visszament volna már Németországba. Nagy kár lett volna, mert lehet,<br />
hogy akkor a francia forradalom ki se tört volna. […]<br />
Amikor a <strong>Magyar</strong> Mûhely-eseknek elmondtam, hogy én mindennap az utcán<br />
vagyok, egybõl azt mondták, hogy hülye vagyok, elkapnak és kitoloncolnak. Õk<br />
úgy féltek, hogy elbújtak, ki se mertek menni a házból. Õk úgy gondolták, mivel<br />
külföldi vagyok, jobban kéne vigyáznom. Nem féltem. Egyáltalán nem.
Change language