A kiadvány letöltése - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...
A kiadvány letöltése - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...
A kiadvány letöltése - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
114 A „HATVANAS ÉVEK” EMLÉKEZETE<br />
dában, nagyon szerényen. Egyik alkalommal meg voltunk híva rokonokhoz: a<br />
családnak több része kint lakott, anyám különbözõ nagynénjei, unokatestvérei,<br />
akik közt nagyon sok jó barátom volt. […] Bíró Laj<strong>os</strong>néékhoz meg voltunk híva<br />
egy délután, teára. Ez a családrész kint úgy élt, mint ahogy az életet itt valamikor<br />
a jó polgári, értelmiségi nagypolgár élte, Bíróné, Jolán a nagyanyám, Vészi<br />
Margit testvére volt. Bíró Laj<strong>os</strong> Korda forgatókönyvírója és társa volt a London<br />
Films Production megalapításában, tehát egy óriási villát tartott fönn. Bíró Laj<strong>os</strong><br />
addigra meghalt, de a lánya, Vera ott volt, mindenféle nagynénik, egyebek, és<br />
ott szóba került az a bizony<strong>os</strong> BBC-s meghívás. De hát mondtam, hogy ez reménytelen,<br />
mert ugyan az útiköltséget a televízió kifizetné, a kurzus ingyen van,<br />
de hát négy hónapig élni kell Londonban. Mire azt mondta Bíróné, hogy erre lehet<br />
pénzt teremteni. Kérdem, hogyan? <strong>Az</strong>t tudni kell, hogy az én nagyanyám,<br />
Vészi Margit Hollywoodban dolgozott az MMG-nél, tehát õ is emigrált Amerikába,<br />
Molnár Ferenc ott élt – amíg élt – New Yorkban, Darvas Lili is New Yorkban,<br />
nagyanyám pedig Hollywoodban. Innen mindenféle érdekes fényképek jöttek<br />
róla, hogy indiánfilm-felvételen áll egy tutajon, a picike Vészi Margit egy óriási<br />
indiánnal, és mögöttük a kamera. Nyugdíjasként átköltözött Alicantéba, mert a<br />
dollár nagyon jó volt Spanyolországban. Ott rákfóbiában öngyilk<strong>os</strong> lett és meghalt,<br />
de mint a nõvére, Bíróné elmondta, huszonnyolc levelet azzal küldött el neki<br />
végrendeletként, ha valakinek pénz kell, azokat árverezzék el. Hát én meg<br />
nyeltem egyet. Tényleg ismerte az egész világot, õ a svéd királlyal teniszezett, az<br />
Est-lapok nyugat-európai tudósítójaként mindent kipróbált, mindenütt járt, minden<br />
nagy embert ismert. Nyeltem egyet, jó, milyen huszonnyolc levél ez? Hát ez<br />
huszonnyolc Puccini-levél volt. Mert a nagymama és Puccini közt a szívélyesnél<br />
valamivel mélyebb kapcsolat volt, a levelek fele errõl szól, a másik fele arról, hogy<br />
beszélje rá Molnárt, engedjen a Liliomból operát írni. Molnár azt válaszolta: „A<br />
Liliom azért legyen híres, mert én írtam, és ne azért, mert Puccini.” Ezt a huszonnyolc<br />
levelet elárverezték, és Bíróné üzent, hogy a következõ kurzusra jelentkezhetek,<br />
rendelkezésemre áll egy jelentõs pénzösszeg. Bementem Kulcsár elvtárshoz,<br />
aki a televízióban fõ<strong>os</strong>ztályvezetõ volt, s mondtam, hogy én elmehetek erre<br />
a kurzusra egy olyan pénzbõl, ami nem hozható be, nem is vagyok köteles behozni<br />
<strong>Magyar</strong>országra, de fedezni tudom az utamat. <strong>Az</strong>t mondta, hogy: „Jó, menjen,<br />
Horváthkám!” Angolul elég keveset tudtam, ezért Vitray Tamástól vettem<br />
egy csomó órát. Franciául, németül tudtam, angolul tanultam. <strong>Az</strong>tán fölültem egy<br />
vonatra, miután öt nappal azelõtt összeházasodtunk Csûrös Karolával. Ez 1966.<br />
október. […] Végül megtanultam televíziózni, és megtanultam angolul.<br />
A kurzuson egy körülbelül húsztagú társaság volt, részben magának a BBC-nek<br />
a londoni legjobb képességû asszisztensei, néhány vidéki BBC-stúdió, például a
Change language