A kiadvány letöltése - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...
A kiadvány letöltése - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...
A kiadvány letöltése - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
TABUK<br />
141<br />
korábban tudomásul vette és jóváhagyta, kérjük meg õt, hogy nézze át a dokumentumokat,<br />
nehogy valami probléma legyen belõle. <strong>Az</strong> én szerepem annyi volt,<br />
hogy én vittem be hozzá a kéziratot, majd amikor szólt, hogy végzett az áttanulmányozással,<br />
akkor én mentem érte. Õ különbözõ okokból hat iratnak a kihagyását<br />
javasolta, és ez meg is történt. Alighogy megjelent azonban a kötet, amelynek<br />
felelõs kiadójaként a Levéltári Igazgatóság, értelemszerûen a Levéltári Igazgatóság<br />
vezetõje, azaz én szerepeltem, kirobbant a botrány. Máig is homályban van,<br />
hogy ki volt a kezdeményezõje, bár erre alap<strong>os</strong> gyanúval rendelkezem. Feljelentést<br />
tettek a szovjet követségen azzal, hogy a minisztérium égisze alatt szovjetellenes<br />
munka jelent meg. Hát persze azonnal riasztottak mindenkit, hogy mi ez.<br />
Leállították a terjesztést, be kellett szállítani még azokat a példányokat is, amelyeket<br />
a Levéltári Igazgatóság kapott, szóval teljes zárlatot rendeltek el. A zárlat<br />
olyan jól sikerült, hogy a leállítást követõ napokban a legkülönbözõbb minisztériumokból<br />
és egyéb frekventált helyekrõl telefonáltak, hogy bizt<strong>os</strong>ítsunk nekik<br />
egy-egy kötetet. Sõt, fél év múlva derült ki, hogy Ausztriában ezerötszáz-kétezer<br />
schillinget kínálnak ezért a kötetért.<br />
<strong>Az</strong> elsõ perctõl kezdve világ<strong>os</strong> volt, hogy egyesek ennek az ügynek a kapcsán az<br />
én nyakamat is ki akarják törni. A fegyelmi bizottság többször ülésezett. Ilku Pál<br />
volt akkor a miniszter, aki a fegyelmit elrendelõ okiratra külön ráírta, hogy különös<br />
mélységgel vizsgálja a bizottság azt, hogy én mint kiadó mennyi pénzt<br />
kaptam érte. Hát egy vasat se, mondanom se kell, hiszen nem volt közöm a munkához,<br />
meg különben is erkölcstelennek tartottam volna ilyesmit. A nyaktöréstõl<br />
egy teljesen véletlen körülmény mentett meg. Amikor a Levéltári Igazgatóság<br />
a Kiadói Fõigazgatóságtól az engedélyt megkérte, az engedélyt kérõ beadványon<br />
az én nevem szerepelt, de csak gépelve, a kézaláírásom nem. Én pedig be tudtam<br />
bizonyítani, hogy a beadvány keltét megelõzõ héten sem, meg az utána következõ<br />
héten sem voltam <strong>Magyar</strong>országon, hanem M<strong>os</strong>zkvában tartózkodtam<br />
egy nemzetközi levéltár<strong>os</strong> összejövetelen. Így azután a nyaktörés elmaradt, viszont<br />
természetesen nem úsztam meg egészen szárazon. Különös módon a belsõ<br />
ellenõrzés elmulasztása címén kaptam írásbeli figyelmeztetést. […]<br />
A fegyelmi tárgyaláson elém tárták azokat a dokumentumokat, amelyek állítólag<br />
szovjetellenesek, sértik a szovjet–magyar barátságot. <strong>Az</strong>t is felhozták, hogy<br />
létezik egy megállapodás a Szovjetunió meg <strong>Magyar</strong>ország között, amely szerint<br />
dokumentumok kiadása esetén egyeztetnek, ez az egyeztetés viszont elmaradt.<br />
Hát én persze azzal is védekeztem, hogy olyan egyezséget, amelyik titk<strong>os</strong>, s nem<br />
közlik senkivel, nem lehet megtartani. Hogy mik voltak a kifogások, milyen jellegû<br />
kifogásokat támasztottak? Hogy közöltünk a Vörös Hadsereg rekvirálásaira<br />
vonatkozó iratokat, amelyekben gabonát meg ezt meg azt kötelezõ érvénnyel kí-