A kiadvány letöltése - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...
A kiadvány letöltése - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...
A kiadvány letöltése - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
78<br />
SZOCIALISTA IPARFEJLESZTÉS<br />
a szovjet kormány javasolta a Barátság olajvezeték kiépítését • a termelés szép fokozat<strong>os</strong>an ment föl<br />
• mire a gép megjött, nem lehetett vele csomagolni • a magyar gyártmány sohasem volt egészen csereszabat<strong>os</strong><br />
• a hatvanas években még a szovjet gépeket importáltuk • a KGST Végrehajtó Bizottsága<br />
döntött • nálunk kizárólag a centralizált és nem a koncentrált elemek jöttek létre<br />
SZEKÉR GYULA, 1987: <strong>Az</strong> ötvenes évek második felétõl megindult az olaj vásárlása a<br />
Szovjetuniótól. Elõször tartálykocsiban. Nagy volumeneket nem lehet így szállítani,<br />
ezért megérett egy olajvezeték létesítésének a gondolata. A szovjet kormány<br />
javasolta a Barátság olajvezeték kiépítését és a baráti szocialista országok<br />
kõolajjal való ellátásának a megindítását. 1959-ben született meg a döntés, 1962<br />
õszén érkezett meg a Barátság olajvezetéken az elsõ szállítmány a szõnyi olajfinomítóba,<br />
és kezdetét vette az a korszak, amikor a Szovjetunió jelentõsebb energiaszállítmányokkal<br />
tudott részt venni az ország energiaellátásában. Néhány évre<br />
rá megindult az elsõ földgázvezeték, amelyet késõbb továbbiak követtek. Ilyen<br />
módon a vegyipar nyersanyagellátása errõl az oldalról megoldottnak látszott.<br />
A hatvanas évek végétõl a Szovjetunió lett a világ legnagyobb olajtermelõ országa.<br />
<strong>Az</strong> ipari fejlesztéshez pedig igény volt az olajra és a földgázra. <strong>Az</strong> ötvenes évektõl<br />
a nyolcvanas évekig a baráti országok mindegyikében durván két-háromszor<strong>os</strong>ára<br />
nõtt az energiafogyasztás. <strong>Magyar</strong>országon is így volt. […] <strong>Az</strong>t hiszem, a szovjet<br />
kormánynak olyan törekvése is volt, hogy segítsen a baráti országok olajellátásában.<br />
A gazdasági megfontolások mellett gazdaságpolitikai, politikai megfontolások<br />
is szerepet játszottak. Tehát a nyersanyaggond tulajdonképpen megoldódott.<br />
Hozzáteszem, hogy Lengyelországban felfedezték a világ legjelentõsebb<br />
kénlelõhelyét, ez lehetõvé tette a kénellátásunkat. A mûtrágyagyártás más font<strong>os</strong><br />
nyersanyagait a Szovjetunióból, az NDK-ból és Romániából sikerült bizt<strong>os</strong>ítani.<br />
BOROVSZKY AMBRUS, 1988: 1960-ban jutottunk el oda, hogy fel tudtuk avatni a meleghengermûvet.<br />
A Dunai Vasmû 1960-ig csak nyersvasat és acéltuskókat, acéltömböket<br />
gyártott, ettõl kezdve már készárut is termelt. Ekkor volt tízéves a vasmû<br />
és Dunaújvár<strong>os</strong>, és ekkor avattuk a meleghengermûvet. Kádár elvtárs tartotta az<br />
ünnepi beszédet, nagyon emlékezetes, nagyon szép aktus volt. Elkezdtük tehát<br />
az elsõ lépcsõt, amelyikben félmillió tonna lemezt kellett hengerelni. Attól kezdve<br />
nagyjából teljesítettük is a belföldi igényeket, és mindjárt az elején egy kis menynyiséget<br />
exportra is adtunk. Gyakorlatilag az egész magyar feldolgozóiparnak<br />
szállítottunk. […] A lényeg az, hogy <strong>Magyar</strong>országon megindult egy olyan kohászati<br />
ipari termelés, amely aztán az egész ipar fejlõdését befolyásolta a lemezfel-
Change language