A kiadvány letöltése - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...
A kiadvány letöltése - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...
A kiadvány letöltése - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
TUDOMÁNYOS ÉLET<br />
127<br />
VARGA JÁNOS, 1994: A Levéltári Igazgatóság élén eltöltött elsõ esztendõk, 1968-tól hozzávetõlegesen<br />
öt és fél év, mindenekelõtt a levéltári törvényerejû rendelethez kapcsolódó<br />
jogszabályok megalkotását jelentették, ezek megalkotása vette igénybe<br />
az igazgatóság erejének nagy részét. Sok mindent sikerült jogszabályba foglalni,<br />
sok mindent jól, megítélésem szerint még ma is helytállóan, idõszerûen. De több<br />
minden nem ment keresztül. Vagy nem úgy, ahogy munkatársaim és én szerettük<br />
volna. Ezek közül három dolgot kell említeni. <strong>Az</strong> egyik: az új jogszabályok<br />
minden ellentörekvésünkkel szemben magukra a különbözõ szervekre bízták<br />
annak meghatározását, hogy irataikat, illetve irataik meghatározott csoportjait,<br />
az úgynevezett irattári tételeket keletkezésüket követõen hány esztendõ múlva<br />
adják levéltári õrizetbe. Ezzel a lehetõséggel számtalan szerv visszaélt. Egyesek<br />
ötven, hetven, nyolcvan, sõt száz évben határozták meg azt az idõt, amikor az<br />
irataikat átadják. Ennek az õrzési idõnek a felülvizsgálatára a jogszabályok értelmében<br />
a Levéltári Igazgatóságnak nem volt módja. A másik, ami kicsiben jellemzi<br />
a korabeli viszonyokat, hogy a levéltári törvényerejû rendelet, valamint a hozzá<br />
kapcsolódó jogszabályok elméletileg a <strong>Magyar</strong>országon létezõ összes szervre,<br />
intézményre, egyesületre, társadalmi szervezetre, gazdasági szervezetre egyaránt<br />
vonatkoztak. Közben azonban az MSZMP Politikai Bizottsága olyan határozatot<br />
hozott a törvényerejû rendelettel szemben, illetve vele ellentétben, hogy a MSZMP<br />
központi szervei és nem központi szervei nem tartoznak a vonatkozó jogszabály<br />
hatálya alá. A harmadik, éles összeütközéseket kiváltó tárgykör vagy téma a kutatások<br />
szabályozása volt. A különbözõ tárcák olyan feltételeket szabtak, hogy õk<br />
maguk írhassák elõ, hogy noha levéltári õrizetben van az anyaguk, milyen iratok<br />
nem kutathatók, illetve milyen típusú iratokhoz kell az illetõ szervnek vagy jogutódjának<br />
elõzetes hozzájárulása. Ebben az ügyben heteken keresztül folytak a<br />
tárgyalások a Kulturális Minisztériumban, méghozzá Nemes Dezsõ elnöklete<br />
alatt, aki akkor a párt egyik legfõbb vezetõje volt. Sajn<strong>os</strong> õ mindenben a lehetõ<br />
legnagyobb szigorítások pártján állott, és mindenben támogatta a különbözõ minisztériumok<br />
és egyéb szervek szigorító törekvéseit. Álláspontjának jellemzésére<br />
egyetlen példát hozok fel. A bíróságokkal kapcsolat<strong>os</strong> iratok kutathatóságáról<br />
volt szó. <strong>Az</strong>ok az emberek, akik egyúttal történészek is voltak, és részt vettek a<br />
bizottság ülésein, példaként megemlítették: ahhoz, hogy a Mindszenty-pert fel<br />
lehessen dolgozni, feltétlenül szükség van az e perrel összefüggésben keletkezett<br />
iratok zárolásának feloldására, azaz kutathatóságuk bizt<strong>os</strong>ítására. Mire õ felfortyant,<br />
és közölte, hogy a Mindszenty-per történetét a korabeli sajtó alapján minden<br />
vonatkozásában és mindenkit kielégítõen meg lehet írni. Egyébként ugyancsak<br />
jellemzõnek tekinthetõ a korabeli állapotokra, hogy ez a Nemes Dezsõ, aki<br />
emberileg lehetett tisztességes és becsületes, nyolc évig olyan hiány<strong>os</strong> történelmi
Change language