A kiadvány letöltése - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...

A GAZDASÁGI REFORM
87
képzelték, hogy a szervezeti kérdésekre majd késõbb, amikor már a reform el
van fogadva, akkor kell rátérni. Ebbõl következett tehát, hogy igazi szervezeti, intézményi
javaslatok egyáltalán nem készültek. Kivéve persze olyanokat, hogy a
külkereskedelmi szervezeten azért változtatni kell, hogy a vállalatok egy részének
önálló külkereskedelmi jogot kell adni.
A Hegedüs-munkacsoportnak azért azt megengedték, hogy a vállalat szervezeti
formájával foglalkozzék. És akkor Hegedüsék elõterjesztettek egy olyan javaslatot,
amely ma is értelmes javaslat, hogy a nagyvállalatoknál legyen egy igazgatótanács,
és legyen egy felügyelõbizottság. A felügyelõbizottság a kapitalista felügyelõbizottságok
jogkörével rendelkezik, vagyis kinevezi, leváltja, értékeli a vállalatok
vezetõit. És ezeknek a felügyelõbizottságoknak olyan összetétele legyen, hogy legyenek
benne a dolgozók választott képviselõi, az államapparátus képviselõi és
esetleg a vállalatokkal termelési és fogyasztói kapcsolatban álló szervezetek képviselõi.
Ez nem valósult meg. […]
Én nagyon szimpatizáltam az önigazgatással. Nem voltam biztos benne, hogy minden
problémát megold, de nagyon szimpatizáltam vele. Az volt az érzésem – de
ezt nem lehetett világosan tudni –, hogy Nyers elvtárs is szimpatizál vele. Azonban
akkor, 1964-ben Jugoszláviában már problémák jelentkeztek: infláció, munkanélküliség.
Továbbá ideológiai szempontok is nyilván közrejátszottak – hát ezt
csak gondolom –, a felsõbb pártvezetés semmiképp nem akarta azonosítani magát
a jugoszláv rendszerrel. […]
Nyers elfogadta és propagálta is a tervutasítások rendszerének megszüntetését.
Az elõkészítõ munka úgy volt elképzelve, hogy a munkacsoportoknak elõször
egy kritikai elemzést kell adni a fennálló gazdasági rendszer hiányosságairól, és
a kritikai elemzés alapján kell a javaslataikat kidolgozni. A kritikai elemzés elhúzódott,
majdnem egész 1965-ben ezt tárgyalták a munkacsoportok és az irányító
bizottság. A kritikai elemzés végén el kellett dönteni azt az alapvetõ kérdést,
hogy a tervutasításos rendszert felszámolják-e vagy csak enyhítik, a kötelezõ
tervmutatók számát csökkentik. E körül már a titkárságban sem alakult ki nézetösszhang.
Havas és én természetesen a tervutasításos rendszer felszámolása
mellett voltunk, Nyers is persze, de Morva Tamás nem. […] Két javaslat került
az irányítóbizottság elé, és hál’ istennek a mi javaslatunkat, a megszüntetésre vonatkozó
javaslatot fogadta el. Ezt fogadta el a hármas titkárság is. Tehát kiindulópontként
elfogadást nyert, hogy a tervutasításos rendszert fel kell számolni, és
olyan rendszert kell létrehozni, amelynek a gondolata a központi tervszerû irányítás
– tervutasítás nélkül – és az önszabályozó piac kombinációja. […]
Minden munkacsoport kidolgozta a maga területére a javaslatait, és a titkárság
feladata volt, hogy abból egy összefüggõ javaslatrendszert dolgozzon ki. Ennek