A kiadvány letöltése - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...

12 ELÕSZÓ
ni élet, hanem a „külvilág” eseményei, jelenségei strukturálják. A kötet „fejezetekre”
oszlik, amelyek a politikai, gazdasági, társadalmi élet egyes – jellemzõen a hatvanas
évekhez köthetõ – eseményeirõl vagy jelenségeirõl szólnak. A fejezetekcímeket az öszszeállító
adta, az „alcímek” viszont a beszélõktõl származó idézetek. A nyolcvanhárom
emlékezõ által felidézett események határozták meg a „hatvanas évek” arculatát,
ezeket valamilyen módon az egész magyar társadalom átélte. A megszólalók közül sokan
hétköznapi emberként, „alul” (sõt olykor legalul, a társadalom perifériáján, diszkriminált
pozícióban), jó néhányan „felül” (sõt döntéshozói szerepben). A kötet végén
közölt életrajzokból kiderül: a pozíciók egy-egy életút során is többször, hirtelen és
gyökeresen változhattak.
A „minta” nem reprezentatív, nem képezi le sem a „hatvanas évek”, sem az interjúkészítési
idõ, sem a jelen magyar társadalmát. Csak remélni tudjuk, hogy e történetek
és az olvasók tudása, netán saját történetei közötti hasonlóságok és különbségek
segítenek átgondolni a közelmúltat, benne a „hatvanas évekkel”. Talán hozzájárulnak
új és újabb történetek születéséhez.
A korszak hangulatát segít felidézni az interjúösszeállítást bevezetõ fotóesszé.
A válogatáshoz a hivatalos gyûjtemények mellett felhasználtunk magángyûjteményeket
és családi albumokat is.
A kötet használatát annotált névmutató teszi könnyebbé. Az annotációk hozzájárulnak
az emlékmozaikok könnyebb megértéséhez. Az emlékezõk rövid életrajza
után feltüntetjük a forrást, az Oral History Archívumban õrzött interjú adatait. Hárman
nem járultak hozzá nevük közléséhez, ezért õket fiktív monogrammal jelöljük.
Budapest, 2004. május
Rainer M. János