A kiadvány letöltése - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...
A kiadvány letöltése - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...
A kiadvány letöltése - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
TÁRSADALOMPOLITIKA, ÉLETSZINVONAL<br />
165<br />
GYENES ANTAL, 1986: Fehér Laj<strong>os</strong> óriási érdeme az, hogy azokat az újításokat, amelyeket<br />
a parasztok kértek – vagy már meg is valósítottak, és látta, hogy azok jól mennek<br />
–, jóváhagyta, kiállt mellettük. <strong>Az</strong>onkívül kiállt amellett, hogy pénzügyileg<br />
rendezõdjenek. Õ töröltette el az adósságokat, improduktív hitelek voltak. <strong>Az</strong>által,<br />
hogy eltörölték a kollektivizálás után követelt tartozásokat, és a téeszek bizony<strong>os</strong><br />
könnyítéseket kaptak, a paraszti életszínvonal már a hatvanas évek végén<br />
– egyedül a szocialista táborban – elõször megközelítette, majd elérte, egyeseknél<br />
meg is haladta a munkások átlagjövedelmét. Egyéb reformok is történtek.<br />
M<strong>os</strong>t olvastam egy cikket a munkafegyelemrõl, nagyon érdekes, azt írja, hogy az<br />
utolsó húsz évben nem volt probléma a paraszti munkafegyelem, viszont állandó<br />
probléma volt az állami ipari munkafegyelem. Mindig határozatokat hoztak,<br />
mindig a tüneteket emlegették, hol rábeszélve, hol fenyegetve, párthatározatok<br />
satöbbi, de soha a szisztémát, azokat a viszonyokat nem említették, amelyekbõl<br />
állítólag<strong>os</strong> munkafegyelmi problémák jelentkeztek. Mindig az embereket kritizálták,<br />
és nem a rendszert nézték meg alap<strong>os</strong>abban. <strong>Az</strong>t mondja, hogy az utóbbi<br />
húsz évben, bár sokszor volt szó a munkafegyelemrõl a gyárakban, de nem volt<br />
szó a paraszti munkafegyelemrõl. Elõször is ez Fehér Laj<strong>os</strong> érdeme, mert a paraszt<br />
érezte, hogy kezd gyarapodni, hát nem is olyan r<strong>os</strong>sz ez a közös termelés,<br />
beleszokott abba, hogy részmunkát végez, nem õ a gazda. Szét kell nézni vidéken,<br />
hogy megváltozott a falu képe, mennyi új ház épült fel, van olyan falu, ahol régi<br />
házat nem is találni, ez a szocialista táborban egyedülálló.<br />
PEKÓ ERZSÉBET, 1995: Kezdtünk mi anyámmal vidékre járni dolgozni. Én akkor maradtam<br />
ki a nyolcadik <strong>os</strong>ztályból. Legelsõ közös munkahelyünk Telekgerendás volt,<br />
kinti munka, répakapálástól kezdve minden. Utána következõ évben Kalocsán, a<br />
kísérleti gazdaságban dolgoztunk, anyám takarítónõként, én meg kinti munkásként.<br />
<strong>Az</strong> öcsém elhanyagolta a tanulást, ki is maradt hetedikbõl, õ is eljött Kalocsára<br />
vízhordónak. Munkásszálláson voltunk, volt, amikor egész hónapban nem<br />
jöttünk haza. Akkor még fizette a gazdaság a vonatköltséget, úgyhogy nekünk<br />
nagyon minimális pénzbe került, talán húsz százalékot kellett csak fizetni. Kéthárom<br />
hetente hazajártunk, meg teherkocsi is hordott bennünket, mert nemcsak<br />
ketten voltunk Kiskunmajsáról, hanem sokan.<br />
Nehéz munka volt, de m<strong>os</strong>t már azt mondom, hogy egy kicsit kellett is. Mert azóta<br />
megálltam a helyemet mindenütt. Nehéz volt, de belejöttünk. Telekgerendáson<br />
borsószedésnél csak hajnalban lehetett dolgozni. Amikor már a nap kisüt nyolckilenc<br />
óra felé, és a harmat szárad, akkor a borsó kezd kiperegni, azután már<br />
nem lehet csinálni. Ott bizony három órakor pirkadt, fél négykor már mentünk<br />
ki. Olyan is volt, hogy utána a borsószedésbõl nem bementünk, hanem átmentünk<br />
másik táblába kapálni. Vagy pedig vittek át bennünket a lucernába. Vagy a
Change language