A kiadvány letöltése - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...

A SZOCIALISTA IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
173
jét, és töltött nekem. És az a tetû tiszt… Anyám nyújtotta a kakaót, és amikor a
számhoz emeltem, odajött, kiverte a kezembõl, és elkezdett az anyámmal üvölteni,
hogy nem megmondtam magának, hogy nem adhat semmit az elõzetesnek.
És azt mondta, ezzel be is fejeztük a látogatást. Szegény anyám elment. Legközelebb
csak a tárgyaláson láttam, a Markóban.
PERCZEL KÁROLY, 1987: Ellentétbe kerültem azzal a másik építésügyi minisztériumi fõosztállyal,
amelyiknek a fõosztályvezetõje Papp Lajos volt – egyben a KEB-nek is
a tagja –, éspedig három kérdésben. Az elsõ kérdés éppen a fõépítészet kérdése
volt, ahol õ a tanácsszervek hivatalának az álláspontját képviselte. A másik a telekpolitika
kérdése volt, tehát nem helyeseltem azt, hogy a tanácsoknak csak abból
legyen pénze, hogy minél kisebb telkeket osszanak ki, adjanak el, ezáltal elkótyavetyéljék
a tanácsi területeket, és elrontsák ezzel a város- és községrendezési
tervek megvalósításának a lehetõségét. Mert ez rontotta el tulajdonképpen. A harmadik
kérdés pedig a mûemléki lakások kérdése, hogy úgy mondjam, a bontásoknak
a kérdése. A tanácsok nagyon szívesen bontottak, értékes épületeket,
egész házsorokat is, hogy helyükbe új és értéktelen épületeket építsenek. Mert
ezzel lehetett az épített lakások számát javítani a statisztikában. Ezekben a kérdésekben
állandó ellentétek voltak a két fõosztály közt, és Papp Lajos eltávolítása,
amit Trautmann szükségesnek látott, csak azzal a feltétellel ment, hogy mind
a ketten elmegyünk a minisztériumból. Az volt a helyzet, hogy Papp Lajost Trautmann
nem tartotta alkalmasnak, hogy a fõosztályt továbbra is vezesse, ezért felkérte,
hogy menjen el. Erre Papp a minisztérium folyosóját végigkiabálta: „addig
én nem megyek el, amíg Perczel Károlyt is el nem távolítják”. Engem a VÁTI
igazgatóhelyettesévé neveztek ki.
Tulajdonképpen 1967-ben négyünket távolítottak el, sõt azt mondhatnám, hogy
ötünket. Papp Lajost alkalmatlansága és összeférhetetlensége miatt, engem nem
lehetett tisztán tudni, hogy miért – csak késõbb tudtam meg, hogy miért –, Valentiny
Károlyt egy igazságtalan, korrupciós jellegû vád miatt, amit késõbb visszavontak,
bebizonyosodott, hogy nem volt vétkes, de mindenesetre eltávolították.
Aztán Perényit, aki miniszterhelyettes volt. Nem indokolták meg, de Perényit abban
tartották hibásnak, hogy mint miniszterhelyettes, támogatta Valentinyt és
engem. És azután maga a miniszter, Trautmann is távozott. Tulajdonképpen neki
kellett elvégeznie az eltávolításunkat, és közvetlen utána õt is eltávolították.
Amikor már a VÁTI-nál voltam, a volt kollégáim közölték velem, hogy egy minisztériumi
pártaktívaülésen a párttitkár meg akarta magyarázni, hogy nekem
miért kellett távozni. Különbözõ vádpontokat hangoztatott. Az elsõ és engem
legjobban meglepõ vádpont az volt, hogy megakadályoztam a Rókus-kápolna és
a Rókus kórház lebontását, hogy én a mûemlékek megvédését olyan módon vit-