A kiadvány letöltése - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...
A kiadvány letöltése - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...
A kiadvány letöltése - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
108 A „HATVANAS ÉVEK” EMLÉKEZETE<br />
deztek, ahol saját maguk adták elõ a mûveiket. Kocsis Zoltán volt még állandó<br />
elõadó. Ez az új magyar zenének is nagy korszaka volt. Innen nõttek ki azután<br />
azok a zeneszerzõk – Kurtág és Eötvös elsõsorban, de Jeney is –, akik nemzetközileg<br />
ma is az élvonalban vannak. A képzõmûvészetben is egészen ragyogó<br />
korszak volt ez. A hetvenes évek végére megszûnt, akkor kezdtek megint szigorúbbak<br />
lenni. […] Két év múlva Bekét leváltották, és a Fiatal Mûvészek Klubjában<br />
bevezették azt, hogy csak tagok vehetnek részt a programokon. Ez azonban<br />
nekem nem jelentett akadályt, mert kaptam tagsági könyvet, tiszteletbeli tag lettem.<br />
Úgyhogy tovább is folytak ezek a dolgok, bár egyre nehezebben. Rendszeresen<br />
eljártunk stúdiókba is, mûtermekbe, a fiatal zenészek pedig megkapták a<br />
Rottenbiller utcában a KISZ-nek valamilyen kultúrtermét, ott próbálhattak, ott<br />
rendezték az elõadásaikat is, havonta egy koncertet. Késõbb kiszorultak innen,<br />
és valahová Óbudára, a San Marco utcába mentek. Tehát ez virágkor volt, a kívülállók<br />
számára szinte teljesen észrevétlenül. Bizt<strong>os</strong>, hogy Aczél tudott errõl –<br />
hiszen mindenrõl tudott –, de úgy csinált, mintha nem tudna róla. Na, aztán ennek<br />
véget vetettek. Elvették a helyet az Új Zenei Stúdiótól, mondván, hogy rájuk<br />
nincs szükség. A Fiatal Mûvészek Klubját betiltották. A mûvészek azért dolgoztak<br />
tovább. Ez egy generáció volt, amelyet a képzõmûvészetben Kondor Béla indított<br />
el, szinte mindenki a Kondor mûvészetébõl nõtt ki ebben a generációban.<br />
<strong>Az</strong> akciók vezetõje elsõsorban Erdély Miklós volt. A filmjei is nagyszerûek, a tiszaeszlári,<br />
a Solym<strong>os</strong>i Eszter-film vagy a Hajnali kivégzés. Minimális eszközzel<br />
készültek. Ez a virágkor volt, amikor egyre inkább úgy éreztem – és ez elég font<strong>os</strong><br />
dolog –, hogy nem lehet klasszika-archeológiát úgy csinálni, hogy az ember<br />
egyúttal ne éljen benne a saját korának a mûvészetében. Ami lényegében már<br />
Nietzsche követelménye volt, csak egy kicsit késõn ért meg a gyakorlatban. Attól<br />
kezdve én együtt láttam ezt a két problémát, az ókori és a kortárs kultúráét,<br />
amibõl nem tudom, hogy túl sok látszott-e meg a mûveimben, mindenesetre egy<br />
munkám teljesen ennek köszönhetõ, a hamisítványokról írt kis könyvem, és az<br />
is bizt<strong>os</strong>, hogy ez a légkör nagy hatással volt a Szépmûvészeti Múzeum antik kiállításának<br />
1969-es átrendezésére.<br />
GAÁL ISTVÁN, 2003: Olaszországból hazatérve azt mondtam, ha egy mód van rá, szeretnék<br />
megfürödni egy kicsikét a magyar valóságban, mert már jobban ismerem<br />
T<strong>os</strong>canát meg Umbriát, mint a Nyírséget vagy Csongrádot, ezért a Híradóhoz<br />
kértem magam. <strong>Az</strong> egyik nap mondjuk, a Nyírmadai Állami Gazdaságban csináltunk<br />
felvételt, másnap pedig elmentünk a szombathelyi Ízisz-templomot föltérképezni.<br />
Amellett, hogy hasznot hajtottam, rengeteget láttam, ismeretekre tettem<br />
szert, emberekkel találkoztam. Akkor Sára Sándorral elhatároztuk, hogy megcsináljuk<br />
az Oda-visszát, ezt a feketevonat<strong>os</strong> filmet, amit érdekes módon nemigen
Change language