A kiadvány letöltése - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...

178 A „HATVANAS ÉVEK” EMLÉKEZETE
csempészte ki. Szóval a legképtelenebb hírek. Ezeket szépen visszautasítottam,
aztán jöttek új hírek. Hogy megszámolták, hogy huszonhárom vagy nem tudom,
hány esetben lépte át az osztrák–magyar határt engedély nélkül.
Hát õ diplomataúton volt, a diplomata-útlevélnek az a természete, hogy nem tarthatja
magánál, ezt minden út után le kell adni a Külügyminisztériumban, és onnan
lehet elkérni. Utána jött, hogy nem tudják pontosan ellenõrizni, hányszor utazott,
mert Péter György elvesztette az útlevelét, új útlevele van. Na, akkor megkérdeztem
a hivatal útlevélkezelõjét. Õ azt mondta, ezekbõl egy árva szó nem
igaz, soha nem veszett el az útlevele, mindig rajta keresztül kérte ki, és összesen
két pecsét van benne. Mindig kikérték az útlevelet a külügytõl, és megkapták.
[…] Akkor, hogy nem szedett-e kábítószert – nekem eszembe jutottak a feketekávézások,
a fejfájások –, és mondták, hogy az Interpol plankolta. Akkor jött az,
hogy nem az Interpol plankolta, hanem a román nagykövet jelentette föl, aki a
magyar határon találkozott vele. […]
Ezután jött a hír, hogy Péter felesége elment valakihez, és azt kérte, hogy a Politikai
Bizottságból Nyers Rezsõ és Fock Jenõ menjenek be Péterhez a kórházba,
hogy beszéljenek vele. Visszaüzentek, hogy se Fock, se Nyers nem mehet, mert
Péter vizsgálati fogságban van a kórházban, és a Politikai Bizottság tagjai nem
érintkezhetnek a vizsgálati fogságban lévõvel. Ezzel szemben elküldtek két másik
embert, Vályi Pétert és Orbán Lászlót. KB-tag volt mind a kettõ. Péter György
fogadta õket, ezt már Vályi Pétertõl tudom, aki szerette Péter Györgyöt, de fölháborodva
jött vissza. Péter György az arisztokratikus modorával fogadta õket:
„Miért jöttetek?” „Nincs valami mondanivalód?” Péter György mondta, hogy neki
az égvilágon semmi mondanivalója nincs. Így szóltak a legutóbbi nemzetközi
sakkversenyrõl is, meg hogy szép idõ van. Kirúgta õket a szó szoros értelmében.
Õk hazamentek, jelentést tettek, hogy Péter György nem mondott semmit, lehetetlen
módon viselkedett.
Ezután beutalóval felmentünk Galyatetõre a családdal, és oda érkezett egy telefon,
hogy a Statisztikai Hivatal elnökhelyettese közölte, Péter György a kórházban
meghalt. Amikor ezt a hírt megkaptuk, azonnal telefonáltam, hogy küldjenek
értem kocsit, abbahagytuk az üdülést, lejöttünk, hogy mégis mi történt. És
akkor a hírekben elindult a pokol, mert a következõ variációk voltak: Egy pénteki
napon közölték Péter Györggyel, hogy szombat délelõtt fogadhatja a védõügyvédjét.
Péter megtagadott mindenféle felvilágosítást, azt mondta, hogy õ csak
törvényes bírósági eljárás elõtt hajlandó beszélni. Szombatra volt kitûzve az elsõ
beszélgetés. […]
Péntekrõl szombatra virradó éjjel – a hírek szerint – Péter György öngyilkos lett,
és az öngyilkosságának a módja az volt, hogy belefeküdt a gyümölcskésébe, és