A kiadvány letöltése - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...
A kiadvány letöltése - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...
A kiadvány letöltése - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
TABUK<br />
139<br />
lelkesedéssel fogadta õket. És úgy élte át aprajától nagyjáig, mint valódi felszabadulást.<br />
Tudjuk, hogy ez ennél sokkal komplikáltabb. Ilyen a fordulat éve nevû idõpont,<br />
amellyel kapcsolatban szintén hivatal<strong>os</strong> álláspont létezett. És annak az volt<br />
a lényege, hogy a reakcióval és a jobboldali erõkkel folytatott harc eredményeként<br />
a magyar kommunista párt 1948–49-re, minthogy egyesült a szociáldemokrata<br />
párttal, olyan erõssé vált, hogy nemcsak a vezetõ szerepe, hanem a hegemóniája<br />
is kétségbevonhatatlanná vált. És a többi párt, a koalíció többi pártjának a<br />
megszûnése szinte történelmi szükségszerûség formájában, már-már automatikusan<br />
következett be. Ilyen volt 56 minõsítése, amellyel kapcsolatban bizony<strong>os</strong><br />
árnyalatok, részletek, nem lényegi felfogásbeli különbségek, emlékezéskülönbségek<br />
megjelentek ugyan az Élet és Irodalomban, de totális kétségbe vonása annak,<br />
hogy az ellenforradalom lett volna, ez se fordulhatott elõ a lapban. Tehát nagyjából<br />
ezek voltak a tabuk.<br />
<strong>Az</strong>t mondták akkoriban nagyon sokan, és ez már-már értelmiségi meggyõzõdés<br />
volt, hogy ha az ország megállapodik abban, hogy ezeket a kényes dolgokat nem<br />
feszegetjük, akkor cink<strong>os</strong>ságba kerülhet az ország lak<strong>os</strong>sága egymással. Akkor a<br />
hatalommal is cink<strong>os</strong>ságba kerülhetünk. Hiszen a hatalomnak voltaképp ugyanaz<br />
az érdeke, mint az ország lak<strong>os</strong>ságáé, hogy eme szorítottságok és kényszerek<br />
között teremtsünk egy lakható <strong>Magyar</strong>országot. S akkor az lesz a dolgunk, az lesz<br />
egy hetilap szerkesztõinek a dolga is, hogy összekacsintva a hatalommal és az olvasóval,<br />
úgy teremtsünk közvéleményt jó ügyek mellett, hogy ezzel ne irritáljuk<br />
a hatalmat, noha ez a közvélemény különbözni fog a környezõ testvérországok hivatal<strong>os</strong><br />
véleményétõl. És nem egyezik se M<strong>os</strong>zkva, se Berlin, se Bukarest, se Prága<br />
véleményével. Mégse irritálja õket, mert kialakul egy jelbeszéd, amit csak mi<br />
értünk. De mi pont<strong>os</strong>an értjük, hogy mivel mit akarunk mondani. Tehát ne irritáljuk<br />
õket azzal, hogy folyton feszegetjük, mondjuk, ötvenhatot. Ne irritáljuk<br />
õket azzal, hogy a különbözõ szellemi, kulturális, esztétikai irányzatok nálunk<br />
direkt politikai irányzatokká válva valamilyen politikai pluralizmust hozzanak<br />
létre. Mert ez ellene mond azoknak a m<strong>os</strong>zkvai elképzeléseknek, amelyek szerint<br />
a politikai pluralizmus egy burzsoá találmány, és a szocialista országokban a párt<br />
vezetése jelent egy egységes politikai és ideológiai szellemiséget, amelytõl eltérni<br />
nem a szellem szabadsága, hanem deviancia.<br />
RÓZSÁS JÁNOS, 2002: <strong>Az</strong> Ivan Gyenyiszovics egy napja 1962 novemberében jelent meg<br />
a Novij Mirben. Írtam a Novij Mir szerkesztõségének, adják meg Szolzsenyicin<br />
címét. Megadták, azután leveleztünk. Utána belelkesültem, és megírtam a Duszja<br />
nõvért. Megírtam Szolzsenyicinnek is, hogy megírom a Duszja nõvért. Megmentette<br />
az életemet az Észak-Urálban, hálából megírom annak az észak-uráli lágernak<br />
a történetét, ahol ez a dolog lejátszódott. Meg is írtam, de közben 1964. ok-
Change language