A kiadvány letöltése - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...

218 A „HATVANAS ÉVEK” EMLÉKEZETE
PÁRDI IMRE 86
(1922–) 1959–61-ben az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztálya vezetõjének helyettese, 1961–67-ben,
majd 1973–78-ban vezetõje. Jelentõs szerepe volt az új gazdasági mechanizmus kidolgozásának megszervezésében.
1962–85 között PB-tag volt.
PEKÓ ERZSÉBET 135, 165–166
(1948–) mezõgazdasági alkalmi munkás, majd fonónõ Bácsalmáson. Édesapját, Pekó István (1914–57)
kiskunmajsai mezõgazdasági munkást nem bizonyított emberölés vádjával halálra ítélték és kivégezték.
A családot emiatt sok diszkrimináció érte.
1956-os Intézet OHA, 606. számú interjú, készítette Molnár Adrienne 1995-ben, 4 ív.
PELCZ JÓZSEF 47, 131, 135–136, 166–167, 168, 183–185
(1946–) gépészmérnök, tanár. 1969-tõl az NDK-ban dolgozott. 1971–94 között a Gyár- és Gépszerelõ
Vállalat munkatársa, 1995 óta egy kft. mûszaki vezetõje. Édesapja, Pelcz József (1914–80) mérnök,
1956-ban a MÁV Vezérigazgatóság forradalmi bizottságának elnöke, fél évig letartóztatásban volt.
1956-os Intézet OHA, 773. számú interjú, készítette Lénárt András 2003–04-ben, 10 ív.
PERCZEL KÁROLY 173–174
(1913–92) építész. Részt vett a franciaországi ellenállásban. 1947–49 között az Építés- és Közmunkaügyi
Minisztérium fõosztályvezetõ-helyettese. A Rajk-perben életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték,
1954-ben rehabilitálták. 1967 után a VÁTI vezetõ munkatársa volt.
1956-os Intézet OHA, 44. számú interjú, készítette Szabóné Dér Ilona 1986–1987-ben, 19 ív.
PERÉNYI IMRE 173
(1913–2002) építész. 1951–83 között a BME városépítészeti tanszékének tanszékvezetõ egyetemi tanára,
1955–60-ban Budapest fõépítésze. 1964–68-ban építésügyi miniszter, 1967-tõl a Magyar Urbanisztikai
Társaság alelnöke volt.
PERNECZKY GÉZA 106
(1936–) mûvészettörténész, képzõmûvészeti író. 1962–65-ben a Képzõmûvészeti Alap Könyvkiadó
szerkesztõje, 1965–68-ban a Magyar Nemzet, 1968–70-ben az Élet és Irodalom mûkritikusa. 1970 óta
Kölnben él.
PESTA LÁSZLÓ 153
(1902–98) orvos, 1945-tõl kisgazdapárti politikus. 1947–90 között országgyûlési képviselõ, a hatvanas
években a szociális és egészségügyi bizottság elnöke volt.
PÉTER GÁBOR 122
(1906–93) politikus, rendõrtiszt. 1945-tõl az ÁVH, illetve elõdszervezetei megszervezõje, késõbb elsõ
számú vezetõje. Súlyos felelõsség terheli az államvédelmi szervek által elkövetett törvénytelenségekért.
1954-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, 1960-ban egyéni kegyelemmel szabadult.
PÉTER GYÖRGY 121, 176–180
(1903–69) közgazdász, statisztikus. A KSH elnöke, az MKKE tanára (1948–66). Nevéhez fûzõdik a
KSH átszervezése, a nemzetijövedelem-számítás megszervezése, a népgazdasági mérlegrendszer bevezetése.
Tevékeny részt vett az 1968-as gazdasági reform elõkészítésében.