A kiadvány letöltése - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...
A kiadvány letöltése - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...
A kiadvány letöltése - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
86 A „HATVANAS ÉVEK” EMLÉKEZETE<br />
Elõször egy tervet kellett kidolgoznom, hogy hogyan képzeljük el ezt a munkaszervezetet.<br />
Akkor az én javaslatom az volt, hogy munkacsoportokat hozzunk<br />
létre egy-egy témakör megtárgyalására, a javaslatok elõkészítésére. A munkacsoportok<br />
fölött mûködött egy – ha jól emlékszem, úgy hívták – irányító bizottság,<br />
mely részint a munkacsoportok vezetõibõl tevõdött össze, részint pedig tekintélyes,<br />
az államapparátusban magasan álló közgazdászokból. Ennek az irányító bizottságnak<br />
Nyers volt az elnöke. <strong>Az</strong>onkívül pedig létezett ez a bizony<strong>os</strong> hármas<br />
kis operatív titkárság, Nyers Rezsõ, Párdi Imre és Friss István, akiket a Központi<br />
Bizottság bízott meg ennek az egész munkának az ellenõrzésével. Ez a titkárság<br />
nem játszott nagy szerepet, amit az irányító bizottság jóváhagyott, azt a hármas<br />
titkárság is jóváhagyta. […]<br />
Nagyon vigyáztunk arra, hogy vegyes munkacsoportok jöjjenek létre, ahol az elmélet<br />
is, és az apparátus is képviselve van. Még arra is vigyáztunk, hogy az apparátusból<br />
legyenek benn konzervatív elemek, mert feltétlenül el akartunk kerülni<br />
egy olyan szituációt, amilyen Csehszlovákiában alakult ki. Ott összeállítottak<br />
egy reformtervet kizárólag elméleti közgazdászok munkájának eredményeképpen,<br />
amit a párt- és az állami apparátus soha nem volt hajlandó magáénak tekinteni.<br />
Mi abban reménykedtünk, hogy a munkacsoportokon belüli vitákkal meg<br />
tudjuk gyõzni az államapparátus képviselõit a javaslatokról. Tehát, hogy õk a magukénak<br />
fogják tekinteni. Ez egyébként így is történt. <strong>Az</strong> más dolog, hogy aztán,<br />
amikor 1966 után megszûnt ez a szervezet, és átadták a munkát az államapparátusnak<br />
konkretizálásra, akkor ez az államapparátus borzasztóan visszatáncolt.<br />
Nem tudom elmondani mindegyik munkacsoportot, de mondok egypárat. Volt<br />
egy munkacsoport a tervezésre, az árakra vonatkozóan, ennek Csikós-Nagy Béla<br />
volt a vezetõje. <strong>Az</strong> állami vállalatok munkacsoportjának Gadó Ottó, a kereskedelemé<br />
és a külkereskedelemé Bognár József és talán Veress Péter. Nagyon késõn<br />
alakult egy munkacsoport arra, hogy az állami vállalatoknak milyen legyen a vezetési<br />
formája. Ezt Hegedüs András vezette, aki akkor abszolút progresszív szárnyon<br />
helyezkedett el. […]<br />
Nyers elvtárs azért közölte velünk, a titkársággal, hogy a pártvezetés felfogása<br />
szerint mivel szabad foglalkoznunk, mivel nem. Ilyen elõzetes állásfoglalás volt,<br />
hogy semmi olyan javaslatot nem szabad elõterjeszteni, ami munkanélküliséget<br />
eredményezhet. Egy másik ilyen állásfoglalás volt, hogy a szövetkezeti szektor kivételével<br />
nem lehet önigazgatási javaslatokat elõterjeszteni. Egy harmadik, hogy<br />
a szervezeti rendszerhez nem szabad hozzányúlni, mert elég problémát okoz<br />
majd a reformjavaslatok elfogadtatása a párttal, a pártapparátussal – egyébként<br />
ebben sok igazság volt –, és nem szabad még azzal terhelni, hogy a szervezeti bizonytalanság<br />
és vitatott problémák belekerüljenek a reformjavaslatokba. Úgy