A kiadvány letöltése - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...
A kiadvány letöltése - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...
A kiadvány letöltése - Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
TUDOMÁNYOS ÉLET<br />
125<br />
felettesem tulajdonképpen barátság<strong>os</strong> mondását: „<strong>Az</strong> a baj, András, hogy az alumíniumipari<br />
közgazdászok sokkal jobban tudnak hazudni, mint te.” Halál<strong>os</strong> komolyan<br />
mondta egyszer egy csõgazdaság<strong>os</strong>sági számítás kérdésében. Mert õ a mûanyagipari<br />
csõnek kötelezte el magát. Ez az, amibe belefáradtam.<br />
Egy konkrét ügy aztán betette a kaput. Szekér Gyula elrendelte azt a példátlan<br />
<strong>os</strong>tobaságot – a történet 1969–70-re datálódik –, hogy be kell bizonyítani, hány forint<br />
megtakarítást jelent egy kiló mûanyag népgazdasági felhasználása. Nem kell<br />
szakembernek lenni ahhoz, hogy valaki tudja, ilyen nincs, mert maga a mûanyag<br />
olyan gyûjtõfogalom – a legdrágább teflontól a far<strong>os</strong>tlemezig –, amely nem<br />
foglalható egy közgazdasági családba. Ez körülbelül olyan, mintha a faforgácsot<br />
és a legdrágább tölgyfát vagy a legdrágább finomított acéllemezt és a szögvasat<br />
egy gazdasági kategóriába foglalnánk. Akkor bementem a fõnökömhöz, és azt<br />
mondtam, hogy ez egy példátlan szamárság. Nagyon rendes, ok<strong>os</strong>, intelligens, kiváló<br />
szakember <strong>os</strong>ztályvezetõm volt, jóban is voltunk, és azt mondta, persze hogy<br />
marhaság, de meg kell csinálni. Akkor hirtelen elegem lett belõle. […]<br />
A hatvanas évek közepén a Szociológiai Intézetben megindultak mindenféle üzemszociológiai<br />
munkák, még a Hegedüs-érában, azután a Farkas Ján<strong>os</strong>-féle <strong>os</strong>ztályon,<br />
és ekkor kezdtem el, hogy úgy mondjam, szociologizálni. <strong>Az</strong>t én nem mondhatom,<br />
hogy átképeztem magam szociológusnak, ezt nem merném mondani, bár<br />
van olyan akadémiai <strong>kiadvány</strong>, ahol le van írva, hogy Hegedûs B. András közgazdász-szociológus,<br />
de hát mindenesetre a szociológiai érdeklõdésem nagyon erõsen<br />
növekedett. Teljesen nyilvánvaló, hogy ez vérségileg vagy genetikailag a politikusi<br />
létnek egy reinkarnációja. Egyszer egy fiatalember meg is kérdezte tõlem:<br />
„Mondd, kérlek, hogy lehet az, hogy az 56-ban kibukott politikusok közül mindenki<br />
szociológus lett?” Hát ezért, mert a szociológia adta meg azt a tudomány<strong>os</strong><br />
keretet, hogy a régi önmagunkhoz valamelyest visszatérjünk. És meg kell<br />
mondani, hogy ebben a vonatkozásban megint csak tisztelettel tudok szólni a<br />
Mûanyagipari Kutató Intézetrõl és vezetõirõl, mert a legnagyobb mértékben támogatták<br />
ezt az érdeklõdésemet. Nem zavarta õket az, hogy a Dombóvári Kesztyûgyárban<br />
1967-ben egy üzemszociológiai vizsgálatot csinálok másodállásban<br />
két szociológussal, sõt az OMFB-nél sikerült kijárnom egy mûanyagiparral kapcsolat<strong>os</strong><br />
szociológiai vizsgálatot is, amelyet késõbb az OMFB ki is adott. Ezt a<br />
vizsgálatot a munkaerõ-problémák köré csoport<strong>os</strong>ítottuk, a kornak megfelelõen<br />
kérdõíves vizsgálat volt, és az identifikációs problémákat vizsgáltuk (nagynevû<br />
névrokonom akkor vezette be ezt a fogalmat): elégedettséget, illetve a fluktuáció<br />
mértékét. Tehát ebben a vonatkozásban nem volt nekem semmi bajom.<br />
<strong>Az</strong>után amikor megalakult a mûszaki fejlesztéssel és a tudományfejlõdéssel foglalkozó<br />
részleg a Szociológiai Intézetben – 1969–70-ben lehetett – Farkas Ján<strong>os</strong>
Change language